Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának fontos eredménye, hogy mintegy egymillióval emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. Most viszont már ott tartunk, hogy inkább a munkaerőhiány okoz gondot. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a minap jelezte, hogy Magyarországon mintegy háromszázezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma. Először velük kell megoldani a munkaerőpiaci hiányt. Hozzátette: ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között.
A Központi Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalékot.
Létszámuk 2022-ben átlagosan 285 ezer fő volt, 71 ezerrel kevesebb, mint 2021-ben. A munkaerő-tartalék tavaly a második negyedévben érte el a minimumát, ami a járvány előttinél is kevesebb volt. A harmadik negyedévtől kezdve nőtt a létszámuk, és a negyedik negyedévre emelkedett a 2021 végi közelébe.
Hazánkban az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma a hivatal legfrissebb összegzése szerint 2022 végén 82,9 ezer volt. Ez 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbb, betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között, illetve a képzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások körében volt. Az intenzíven növekvő pótlólagos munkaerő-kereslet tavaly a második negyedév végén érte el a maximumát (98,7 ezer).
A harmadik negyedévtől a kereslet és a kínálat ellenkező irányba mozdult el, a kevesebb álláshely mellett nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő.
Ám még mindig több üres álláshely van, mint amennyit a tartalékból be lehet tölteni.
Fotó: Hajdú-Bihari Napló / Kiss Annamarie
A statisztikai hivatal elemzéséből kiderül, hogy 2021 végéhez mérten a nemzetgazdasági ágak felében emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet, a többiben csökkent. Az igények közel negyede a feldolgozóiparban, 14 százaléka az adminisztratív szolgáltatások területén – azon belül főleg a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezeteknél – jelentkezett.
Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatásoknál volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya, de tetemes volt a munkaerőhiány az egészségügy, szociális ellátás területén is. A legkisebb pótlólagos munkaerő-kereslet a bányászatban és a mezőgazdaságban jelentkezett.
Tavaly az előző évihez képest a külföldi állampolgárságú alkalmazottak száma hazánkban 14 százalékkal, 81 ezerre nőtt, amihez a legnagyobb mértékben az ukrán munkavállalók járultak hozzá, számuk egy év alatt 5200-zal, 24 százalékkal emelkedett. A múlt év második felében kisebb átrendeződés is történt az állampolgárságok tekintetében: míg az ukrán alkalmazottak számának 2021 második negyedéve óta tartó növekedése lelassult, addig a néhány unión kívüli országból (például Fülöp-szigetek, India) érkező munkavállalóké nőtt. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a nyáron több unión kívüli ország tekintetében is enyhültek az onnan érkezők munkavállalásának feltételei.
Múlt év végén az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát jellemezte, a legalacsonyabb Bulgáriát és Romániát. Hazánkban a mutató 2,5 százalékos volt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
