A központi alrendszer hiánya márciusban elérte az 564,6 milliárd forintot, így a háromhavi halmozott hiány 2089,7 milliárdra, az éves előirányzat 61,5 százalékára emelkedett. Vagyis márciusban sem jött költségvetési fordulat: a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig való fenntartása, a magas kamatkörnyezet, az uniós források csúszása, valamint egyszeri tételek, például a Vodafone felvásárlása és a 13. havi továbbra is megterheli a költségvetést – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Az államkassza bevételei az első három hónapban 19 százalékkal nőttek, így az éves előirányzat 23,1 százaléka teljesült, amely nagyságrendileg megfelel a tavalyi időarányos teljesülésnek (23,7 százalék). A bevételek növekedése elsősorban a gazdálkodó szervezetek befizetéseihez köthető, itt a bővülés üteme 35,2 százalékot tett ki.
A boltok áremelése és a csökkenő kereslet is látszik a számokon
Molnár Dániel rámutatott, emögött egyrészről a vállalati adóbefizetések húzódnak meg: társasági adóból 20,4, míg kisvállalati adóból 23,3 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint tavaly. Utóbbi emelkedésében közrejátszott a átalakítása, amelynek eredményeként a kisadózók tételes adójából származó bevételek harmadukra csökkentek. A bővülést másrészről az extraprofitadók okozták ezen a soron:
a pénzügyi szervezetek hozzájárulásából, a bányajáradékból, az energiaágazat befizetéseiből, illetve a kiskereskedelmi adóból több mint háromszor annyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, mint tavaly ugyanezen időszakban.
Fél éve erősödik a forint, mégsem csökkennek az árak – a szakértő elmagyarázza, miértSokkal lassabban gyűrűzik át az árakba a forint erősödésének hatása, mint a leértékelődése, időre van szükség – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója, aki szerint a régi árakat már nem látjuk viszont. |
A fogyasztáshoz kapcsolt adók ezzel szemben csak 9,2 százalékkal nőttek, amelyen belül a legnagyobb, közel 80 százalékos súlyú áfabevételek csupán 7,2 százalékkal emelkedtek. Itt a befizetések 22,5 százalékkal nőttek, visszatükrözve a magas áremelkedést, illetve a csökkenő keresletet, ugyanakkor érdemben, 44 százalékkal megugrottak a kiutalások is, amely a szakértő szerint alapvetően szezonális hatásnak tekinthető.
Több tételsoron is tükröződik a bérek emelkedése
Emelkedtek emellett a jövedéki bevételek is, 13,2 százalékkal, amely mögött a dohánytermékek adóemelése okozta készletezési hatás állt, míg az üzemanyagok esetén a decemberi adóemelés hatása ellensúlyozni tudta a visszaeső forgalmat. A személyi jövedelemadó soron látható közel nyolcszoros bővülés mögött a tavalyi húzódik meg, ennek hatását kiszűrve
a befizetések az idén 15,8 százalékkal nőttek, amelynek az oka elsősorban a bérek emelkedése.
Ennek az eredménye az is, hogy számottevően, 10,5 százalékkal emelkedtek három hónap alatt a szociális hozzájárulási adóból, illetve járulékokból származó bevételek is.
Harmadával estek vissza ellenben a költségvetési szervek bevételei, míg az államháztartás alrendszereiből származó bevételek a felére csökkentek a Megtakarítási Alapba való alacsonyabb befizetések nyomán. Molnár Dániel hozzátette, az uniós bevételek kedvezően alakultak, márciusban 328,1 milliárd forint bevétel keletkezett a költségvetésben, így a háromhavi teljesülés 536,5 milliárdra emelkedett, amely 168 százalékos növekedés az előző évhez képest, illetve az éves előirányzat 23,9 százaléka.
Ezen belül közel duplájára emelkedtek az uniós programok bevételei még a megelőző 2014–2020-as költségvetési ciklus kifizetései nyomán, azonban a bővülésben szerepet játszott az is, hogy márciusban 150 milliárd forint egyéb uniós bevétel is érkezett a költségvetésbe.
Nagyon sokba kerül a rezsicsökkentés fenntartása
Az államháztartás kiadásai a bevételeknél lassabban, 12 százalékkal nőttek az idei első negyedévben, ugyanakkor így is elérték az előirányzat 26,4 százalékát. A Makronóm elemzője viszonyításképpen megjegyezte, hogy a tavalyi első negyedévben a kormányzati keresletélénkítéssel együtt is ez az arány 27,1 százalék volt, vagyis továbbra is a kiadási oldal felelős a hiányért.
A kiadásokat részben a rezsivédelem fenntartása dobta meg, az első negyedévben erre a kormányzat 679,1 milliárd forintot fordított – csak márciusban 115,2 milliárdot –,
emellett 71,6 százalékos bővülést mutatnak a lakástámogatások, a családtámogatások 10,5, az államháztartás alrendszereinek támogatása pedig 15,4 százalékost.
Harmadával estek vissza a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, amelynek az oka a Megtakarítási Alapba való tavalyi magasabb befizetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 26,9 százalékkal nőttek az év eleji valamint a tavalyi nyugdíjkorrekciók áthúzódó hatása nyomán, míg az Egészségbiztosítási Alap kiadásai 7,2 százalékkal emelkedtek.
Három súlyos probléma vezet a hatalmas költségvetési hiányhoz
Ugyan 28,4 százalékkal, 852,6 milliárd forintra csökkentek az uniós programok kiadásai, az uniós egyenleg azonban így is több mint 300 milliárd forintot magyarázott a hiányból. A kamatkiadások a szigorodó kamatkörnyezet nyomán márciusig 637,3 milliárd forintra emelkedtek, a megelőző évi szintjük közel háromszorosára, amellyel a kamategyenleg több mint 540 milliárdot tett ki a pénzforgalmi hiányból.
Molnár Dániel szerint a fentiek azt mutatják, hogy a márciusra 2000 milliárd forint fölé szaladó költségvetési hiány közel háromnegyede három tényezőre vezethető vissza: a rezsicsökkentés fenntartására, az uniós források akadozására, valamint a kamatkörnyezet szigorodására.
Ilyen kamatok mellett a kiadások megelőlegezése nem járható út
Előre tekintve, a fűtési szezon végével a rezsivédelmi kiadások is csökkenhetnek, amely a továbbra is kedvezően alakuló bevételi oldal miatt mérsékelheti a deficitet. Az uniós források beérkezése kapcsán ellenben továbbra is nagy a bizonytalanság, és a jelenlegi magas kamatkörnyezetben a költségvetés csak korlátozottan tudja maga előtt görgetni a hiányt, vagyis a kiadások megelőlegezése nem járható út
– jelentette ki a makrogazdasági elemző.
ha Brüsszel nem utal, majd megteszi Kína – de az se főnyereményIdőről időre felmerül a kínai finanszírozás gondolata a hazai államadósságra vonatkozóan, amelynek súlya a teljes állományon belül továbbra is elenyésző. A nagy kérdés, hogy ez változhat-e a jövőben, ha idén mégsem érkeznek meg az uniós források. |
A kamatkörnyezet kapcsán hangsúlyozta: ugyan a jegybank áprilisi ülésén megkezdte a lazítást az overnight hitelkamat mérséklésével, az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez az irányadó ráta, az egynapos betéti eszköz kamatának mérséklésére van szükség. Ez pedig az előre tekintő iránymutatás alapján hónapok kérdése, és azt követően is hosszabb időt vesz igénybe, amíg a hozamcsökkenés a kamatkiadásokban is megnyilvánul. Emiatt pedig a kamatkiadások tartósan korlátozhatják a költségvetési mozgásteret a következő hónapokban is – zárta értékelését Molnár Dániel.
