A félelmek ellenére a Brexit nem bizonyult az elleni lázadás Pandóra szelencéjének, de így is egyre nagyobb az euroszkepticizmus a kontinensen. A Daily Mail vezető külpolitikai szakírója összeállítást készített arról, mely országok állnak a legközelebb ahhoz, hogy kilépjenek az Európai Unióból – a listán Magyarország is helyet kapott.
Fotó: Shutterstock
A brit portál szerint a Brexit azért nem váltott ki dominóhatást, mert a koronavírus-világjárvány, majd az orosz–ukrán háború következményeképpen az európai országok függnek az EU helyreállítási forrásaitól – már amelyek megkapják időben, ugye. A téma mégis aktuális, hiszen nemrég Svédország második legnagyobb pártjának vezetője mondta azt, hogy okuk van átértékelni az uniós tagságot.
A magyar EU-tagságnak nincs alternatívája
A cikk Magyarországról indokként többek között megemlíti a brüsszeli pénzek körüli vitákat, az orosz–ukrán háború kezelésével kapcsolatos nézeteltéréseket, valamint azt, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság számos nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésben durva kritikákkal illette a magyar kormányt.
A Huxit valószínűsége természetesen nulla, legutóbb az európai uniós ügyekért felelős államtitkár, Bóka János beszélt egy parlamenti bizottsági meghallgatáson arról, hogy a kormánynak egyetlen szilárd álláspontja van erről:
a magyar EU-tagságnak nincs alternatívája, és alapvető érdek, hogy az integráció sikeres legyen.
Ennek érdekében tesz kritikus észrevételeket, nem pedig más szándékkal.
Horribilis számla vár Magyarországra az Európai Bizottság döntése miattA kétezermilliárd forint fölé kúszó költségvetési hiányban jelentős szerepe van az uniós források elmaradásának, illetve ezzel összefüggésben a szigorodó kamatkörnyezetnek. Bár az Európai Bizottság régóta húzza-halasztja a Magyarországnak járó pénz kifizetését, a Világgazdaságnak nyilatkozó makrogazdasági elemző szerint ilyen magas kamatok mellett a költségvetés csak korlátozottan tudja maga előtt görgetni a hiányt, vagyis a kiadások megelőlegezése nem járható út. |
Magyarország és az Európai Bizottság megállapodásáról Navracsics Tibor korábban úgy fogalmazott a Világgazdaság érdeklődésére, hogy nyárra zárhatnak le minden kérdést: „Én úgy gondolom, lesznek még további észrevételek. Azzal számolok, ez folyamatos tárgyalás lesz, amelynek nyomán időről időre kell majd valamilyen jogszabály-módosítást eszközölnünk, vagy megállapodást kötnünk, hogy előrébb tudjunk lépni, és jöjjenek a pénzek.”
Nehéz lesz fenntartani az elmúlt évtized beruházási lendületét az újjáépítési alap forrásai nélkül – ezt pedig Lentner Csaba közgazdász mondta lapunknak. A szakértő ugyanakkor bizakodó, szerinte jönnek majd beruházási pénzek Magyarországra, igaz, nem annyi és nem abban az ütemezésben, amely nekünk optimális lenne.
A görög választáson az EU-tagság is forró téma
A Daily Mail összeállítása a görögöket, az olaszokat, a franciákat és természetesen a svédeket is a listára helyezte. Görögország esetében a 2009-es adósságválság óta adott a feszültség, hiszen a lakosság megalázónak érzi, hogy az unió a pénzügyi segélyek feltételeként bevezetett számos megszorító intézkedést.
A kontinensen a görögök vélekednek a leginkább negatívan az Európai Unióról, és a jövő hét vasárnap rendezendő választások előtt is az ország tagsága az egyik legforróbb téma.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök ugyan mindent megtett a kapcsolat javítása érdekében, a választók hamarosan szavazatukkal mondanak véleményt arról, hogy igénylik-e a közeledést Brüsszellel.
Az olasz miniszterelnök változtatott a hangnemen
Olaszországban tragédiákat és brutális károkat okozott a koronavírus, a lakosság pedig lassúnak és kevésnek tartotta az Európai Unió segítségét. A szeptemberi választások előtt erősen EU-ellenes hangot ütött meg Giorgia Meloni, akinek koalíciós partnerei között ott van az Európai Bizottságot rendszeresen súlyos kritikákkal illető Matteo Salvini is.
Az eltelt hónapokban azonban az látszik, hogy hiába a jobboldali kormány, Meloni – akit a német média korábban a kontinens legveszélyesebb nőjének titulált – az óvatos hangnemet választotta Von der Leyenékkel szemben, elemzők szerint szimplán azért, mert a vergődő olasz gazdaságnak hatalmas szüksége van az uniós forrásokra.
Fotó: Getty Images
Meloni egyébként korábban éles hangvételben kritizálta a bizottságot, amiért politikai okokból tartja vissza a Magyarországnak és Lengyelországnak járó forrásokat, ám miniszterelnökként már arról beszélt az EB-elnökkel lezajlott első találkozón, hogy azért is szeretett volna mielőbb találkozni az EU vezetőivel, hogy megváltoztassa a kormányáról alkotott hibás képet, és bizonyítsa, országa részt akar venni a közös európai munkában.
A nyugdíjreform befolyásolhatja a franciák hozzáállását
Különös a helyzet Franciaország esetében, mert bár meghatározó szerepet játszik az európai politikában, Emmanuel Macron személyében pedig EU-párti vezetője van, Macron a nyugdíjreformjával kiborította a franciákat, akik lángba borították Párizst és több nagyvárost. Ez kapóra jöhet a helyi szélsőjobbnak, Marine Le Pen politikájának kulcsfontosságú üzenete pedig sokáig éppen a Frexit volt. Bár az elmúlt időszakban már óvatosabban fogalmazott a francia politikus, a mai napig azt ígéri,
ha hatalomra kerül, csökkenti a brüsszeli befolyást, és népszavazást tart az EU-tagságról.
Azt pedig már a britek esetében is láthattuk, milyen következményekkel járhat egy népszavazás.
