Saját politikai karrierje szempontjából valószínűleg pirruszi győzelmet aratott Emmanuel Macron francia elnök, amikor kellő támogatás hiányában a nemzetgyűlés megkerülésével nyomta át a nyugdíjreformot. Ezzel ugyanis fegyvert adott az ellenzék és a szakszervezetek kezébe, amelyek így antidemokratikusnak minősíthetik a emelését.

PARIS, FRANCE - MARCH 16: Members of Parliament of left-wing coalition NUPES (New People's Ecologic and Social Union) hold placards as French Prime Minister Elisabeth Borne addresses deputies to confirm the force through of the pension law without a parliament vote during a session at the French National Assembly on March 16, 2023 in Paris, France. Today, the French Government pushed their Pension Reform, which has sparked a waves of protests and strikes, through parliament without a vote after enacting article 49.3 of the constitution.
Kifújolták a miniszterelnököt a képviselők.
Fotó: Aurelien Meunier / Getty Images

Ráadásul a szélsőjobb kezére is játszhat a Reuters elemzése szerint. „Ez egy demokratikus puccs” – értékelte a nemzetgyűlésben történt botrányt Marine Le Pen. Bruno Palier, a Sciences-Po egyetem politikatudományi oktatója pedig azt hangsúlyozta, hogy 

ebben a reformban minden összetevő megvan ahhoz, hogy a radikális jobboldali pártok szavazatait növelje.

Palier szerint a reform fő terhét az alsó középosztály viseli majd, a lakosságnak az a szegmense, amely már most is úgy érzi, hogy a globalizáció vesztese, ahogyan a sorstársaik gondolták Nagy-Britanniában a brexit és az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztása előtt. Elisabeth Borne kormányfőt kifújolták a képviselők, amikor bejelentette, hogy nem bocsátja szavazásra a törvényjavaslatot az alsóházban, amelyhez nyilvánvalóan nem volt meg a többségi támogatás.

Kormányzati források szerint Macron azért nem vállalta a leszavazás kockázatát, mert túlságosan aggódott a szélesebb körű pénzügyi következmények miatt

ahhoz, hogy veszélyeztessen egy olyan reformot, amelynek a célja a befektetők és a hitelminősítők megnyugtatása a francia fenntarthatóságával kapcsolatban.

PARIS, FRANCE - March 16: Protesters set fire as clashes take place with riot police during a demonstration against French government's plan to raise the legal retirement age in Paris, on March 16, 2023.
A nyugdíjreform ellen tiltakozók ismét összecsaptak a rendőrséggel csütörtök este.
Fotó: Firas Abdullah / Getty Images

A MarketWatch elemzése szerint a francia államfő példát mutat a világnak. Ma már a fejlett ipari államokban, de a fejlődők egy részében is több a nyugdíjas, mint a munkaképes korú, így a nyugdíjkorhatár emelése finanszírozási és demográfiai szempontból is hasznos lehet. Nem Franciaország az egyetlen, ahol ilyesmivel próbálkozik a kormány. Egy minapi jelentés szerint 

Kína is a nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja, sajtóinformációk szerint az Egyesült Királyságban szintén 68 évre tolhatják ki azt a következő másfél évtizedben.

Az Egyesült Államokban nincsen hivatalos nyugdíjkorhatár, de 65 év kor felett jár teljes összegű ellátás a társadalombiztosítástól. Amerikai politikusok is latolgatják, hogy kortól teszik függővé, hogy ennek hány százalékát kapja meg valaki. 
Erre azért van szükség, mert az 1940-es években született baby boom nemzedék ma már vagy nyugdíjas, vagy hamarosan nyugállományba vonul. A számok önmagukért beszélnek: 1935-ben, amikor a társadalombiztosítást bevezették, még több mint tíz munkavállalóra jutott egy nyugdíjas – ma viszont már négy az egyhez ez az arány, 2033-ban pedig várhatóan három az egyhez lesz.

boldog nyugdíjjas USA
A nyugdíjrendszer az Egyesült Államokban is fenntarthatatlan lesz.
Fotó: Shutterstock

A terv támogatói azzal érvelnek, hogy a de facto nyugdíjkorhatár-emeléssel elkerülhető lenne a fizetésképtelenség, mivel 

az amerikai társadalombiztosítást támogató két vagyonkezelői alap várhatóan 2035-re kifogy a pénzből, és ekkor a kedvezményezettek 20 százalékkal kevesebb juttatást kapnának.

Hasonlóval érvel a francia kormány is, a nyugdíjakkal foglalkozó tanácsadó testület becslése szerint 2022 és 2032 között évi mintegy tízmilliárd euró hiány keletkezhet a nyugdíjrendszerben, ha nem emelik a korhatárt. 
A nyugdíjkorhatár emelését persze sokan ellenzik az Egyesült Államokban, ahogyan az Egyesült Királyságban és Franciaországban is, ahol a szakszervezetek megesküdtek, hogy folytatják ellene a harcot. Ebben a közvélemény is támogatja őket: az Odoxa friss felmérésének eredménye szerint a franciák 62 százaléka szerint tovább kell tiltakozni a törvény elfogadása után is. 
Percekkel a nemzetgyűlést megkerülő döntés bejelentése után meg is jelentek a tüntetők a Place de la Concorde-on, a parlament épülete előtt. A Reuters szerint erős a szimbólum: ezen a helyen fejezték le 230 éve XVI. Lajos királyt.
Joseph Chamie demográfus, az ENSZ korábbi népesedési szakértője szerint azonban a racionalitást kell követni ebben a kérdésben. „A demográfiát nem érdekli az emberek szabadsága és nyugdíja. A számok csak számok” – figyelmeztetett.