Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó 15,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Azonban a reálkereset 6,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 24,0 százalékos növekedése miatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki jelentéséből.
A kereseti adatok a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Az előző havihoz hasonló bérnövekedési ütemre számítottunk, ám a keresetek átlagos emelkedésének üteme csökkent, 16,6 százalékról 15,5-re
– kommentálta a friss adatokat Regős Gábor.
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a teljes kereset lassabb növekedését a tavalyinál alacsonyabb jutalmak, esetleg a kevesebb túlóra okozhatta. Hozzátette, hogy a reálbérek több hónapja tartó mérséklődése is mutatja, hogy a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk ár-bér spirálról.
Regős úgy véli, hogy a fizetésemelkedés lassulása főleg a vállalkozásokhoz köthető, ugyanis esetükben a növekedési ütem 18,7-ről 16,4 százalékra csökkent, miközben a költségvetési szférában 10,4 százalékról 13,4-re gyorsult. Iparágak szerint a lassulás leginkább a pénzügyi, biztosítási szektorhoz és a feldolgozóiparhoz köthető, ahol a növekedési ütem az előző havi 18,3 százalékról 2,4-re, illetve 22,8 százalékról 18,7-re mérséklődött.
A reálkeresetek éves alapú változása a következő néhány hónapban még negatív lesz, ám várakozásaink szerint a nyár végén vagy legkésőbb szeptemberben pozitívba fordul
– jósolja az elemző. Azt ugyanakkor kiemelte, nagy kérdés, hogy az milyen ütemben csökken, ahogy az is, hogy a gazdaság és azon belül elsősorban az ipar mikor talál magára.
A friss adat az ING várakozásait is alulmúlta, erről a bank szenior elemzője beszélt.
A bruttó mediánbér 16,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintet, ami közel azonos az egy hónappal ezelőtt regisztrált dinamikával. Mivel ez most felülmúlja az átlagbér növekedését, így ez is arra enged következtetni, hogy a magasabb keresetűek esetén elmaradtak az elmúlt évben látott nagyobb bónuszkifizetések
– fejtette ki Virovácz Péter.
Ugyanakkor az ING Bank az év jelentős részében továbbra is a vásárlóerő csökkenésével kalkulál.
Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésünk ugyanis 18 százalék körülire teszi a mutató várható alakulását. Az év vége felé, az infláció fékeződésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbér-növekedés, akár már szeptembertől
– húzta alá.
Az ugyanakkor továbbra is kérdés szerinte, hogy ez vajon a keresletet növeli és ez által az inflációs kockázatokat vagy a megtakarításokat, és így növekedést fékező hatása lehet. Az elemző várakozásai alapján inkább az utóbbi forgatókönyv valósulhat meg, tekintettel arra, hogy a háztartások elmentek a falig a megtakarításaik felélésében, hogy kompenzálják az extrém infláció hatását. Vagyis a reálkeresetek bővülése inkább a megtakarításokat növelheti majd, emiatt kevésbé felfelé mutató inflációs, sokkal inkább lefelé mutató növekedési kockázatok várhatók.
A minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2%-os éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni előreláthatólag, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat, támogatva a vásárlóerő stabilitását
– osztotta meg gondolatait Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
Hozzátette, hogy a bérköltségek növekedése, valamint az energia- és alapanyagárak megemelkedett szintje továbbra is erősítheti a cégek áremelési szándékát, ami még magasabb bérkövetelésekhez vezethet a munkavállalók részéről a reálérték megőrzése érdekében.
Horváth szerint teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, főleg abban az esetben, ha további évközi béremelésekre is sor kerül.
