Korlátozott a lehetőség az ügyfél pénzének visszaszerzésére azokban az esetekben, amikor az ő aktív közreműködésével szerzik meg azt a digitális adathalászok. A fogyasztó súlyos, szándékos gondatlansága esetén ráadásul a pénzforgalmi szolgáltatóknak, bankoknak nincs kártérítési kötelezettségük sem. A gondatlanságot, netán csalárd szándékot viszont a banknak kell részletes vizsgálattal bizonyítania, hiszen önmagában a bankkártya vagy a mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy az erős ügyfél-hitelesítés még nem bizonyítja, hogy a tranzakciót ténylegesen az ügyfél indította – derült ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.
Az átutalások, kártyás tranzakciók teljesítésére szigorú, a fizetési rendszer működési alapelveit szabályok vonatkoznak. Emiatt csupán korlátozott lehetőségek vannak egyebek közt az ügyfél aktív közreműködése révén a bűnözők által többféle adathalász módszerrel eltulajdonított pénzek visszaszerzésére.
Erre jó példa, hogy az azonnali átutalások öt másodperc alatt jutnak el a kedvezményezett számlájára, emiatt ezeket szinte lehetetlen visszahívni.
Ugyan a bank kezdeményezheti ezt, azonban a pénz csak akkor kerül vissza az utalóhoz, ha a kedvezményezett is jóváhagyta a visszautalást.
A kártyatranzakció pedig már a megbízás engedélyezésekor létrejön: összegét a kártyabirtokos számláján zárolni kell, illetve a beérkező elszámolóterheléseket be kell fogadni, és a kártyabirtokos számlájára kell terhelni. Ezeket a tranzakciókat szintén csak a kedvezményezett hozzájárulásával lehetséges visszavonni.
Ennek a megoldásnak az az oka, hogy a fizetések az esetek többségében harmadik felet is érintenek. Ha egy bolti vagy webáruházas bankkártyás vásárlás után a bank ügyfélkérésre automatikusan visszavonná vagy sztornózná a tranzakciót, az egyébként vétlen kereskedőt terhelhetnék a visszaélésből fakadó károk. Ez pedig megrendíthetné a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Éppen emiatt a banknak nincs lehetősége az ügyfél kérésére feloldani a bankkártyás vásárláskor zárolt összeget.
A jogszabályok szerint a bank köteles mindent megtenni a pénz visszaszerzése érdekében, de nem garantált, hogy sikerrel is jár. Emellett haladéktalanul, de legkésőbb az ügyfél bejelentését követő egy munkanapon belül meg kell térítenie az ügyfél kárát, ha az utóbbi által jóvá nem hagyott fizetési műveletet teljesített.
Ez alól kivételt jelent, ha a bank az adott helyzetben észszerű okból csalásra gyanakszik, és erről írásban tájékoztatja az MNB-t.
A bank ezzel a tájékoztatással nem a kártérítési kötelezettség, csak az egy munkanapos határidő betartása alól mentesül. Ki kell vizsgálnia ugyanis az ügyfél panaszát, a vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit. A bizonyíthatóan az ügyfél által jóváhagyott, illetve az ő súlyos gondatlansága vagy csalárd magatartása mellett lezajlott tranzakcióknál pedig mentesülhet is a kártérítéstől.
A pénz visszaszerzésének esélyét jócskán növeli, ha az ügyfél az eset számlavezető bank részére történő bejelentését követően azonnal rendőrségi feljelentést is tesz, és ebben megad olyan adatokat is, hogy milyen kedvezményezetti névre, illetve számlaszámra küldte el a pénzt.
Ha a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, illetve szándékosan vagy súlyosan gondatlan volt, akkor a banknak nem kell megtérítenie a kárt. A fogyasztó nagy eséllyel nem tudja visszakapni az összegét.
A Magyar Nemzeti Bankhoz eljutott banki vizsgálatok többsége megállapítja, hogy az ügyfél súlyosan gondatlan magatartása miatt kerülhetett sor a visszaélésre. Sok esetben sajnos aktívan hozzájárultak a vitatott tranzakciók létrejöttéhez, például olyan formában, hogy hamis oldalon megadták a banki belépési azonosítóikat. Mások telefonon diktálták be a csalóknak az sms-ben vagy push üzenetben kapott jóváhagyó kódokat, megadták a bankkártya-hitelesítési adataikat vagy képernyőmegosztó alkalmazás letöltésével tették hozzáférhetővé adataikat.
Olyan is előfordult, hogy a megtévesztett ügyfél maga rögzítette és hagyta jóvá az utalást egy, a banki internetbankhoz hasonlító honlapon, vagy egy adathalász e-mailben lévő linkre kattintva szerette volna befizetni a közüzemi számláját. Valójában azonban a számla- vagy kártyahitelesítési adatait jogosulatlanok részére adta át.
Az ilyen esetek többségében nem sikerül visszaszerezni az elutalt összegeket. A bankok az ügyfél gondatlan magatartására hivatkozással nem térítik meg az ügyfél kárát.
A jegybank minden egyes esetben elvárja a banktól, hogy a vitatott fizetési művelet teljesítési körülményeit egyedileg, minden részletet figyelembe véve vizsgálja ki. Ha elutasítja az ügyfél helyesbítési kérelmét, illetve reklamációját, akkor részletesen indokolja az álláspontját, ismertesse az általa összegyűjtött bizonyítékokat, és azok értékelését, illetve az ezekből levont következtetéseket.
A bank elutasító válasza még nem jelenti feltétlenül azt, hogy végleg elköszönhetünk a pénzünktől.
A károsult ügyfél a bank válaszának ismeretében fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az MNB-nél, illetve kérheti a jegybankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárását, és a bírósághoz is fordulhat.
Az MNB részvételével a KiberPajzs kezdeményezésben együtt dolgozó hatóságok, piaci szereplők aktívan dolgoznak a kibercsalások visszaszorítása, illetve az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítése érdekében. Ennek keretében jelenleg is kommunikációs kampány zajlik, amely a banki ügyfelek segítségére lehet abban, hogy felismerjék a visszaéléseket, és ne váljanak áldozattá.
A barátunk ha videón pénzt kér, talán nem önmaga, hanem egy MI-csalóFigyelmeztet a kínai rendőrség: új szintre léptek a pénzkicsaló bűnözők a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott, megtévesztően valósághű látszat – a deepfake – segítségével. Mintegy 215 millió forintnak megfelelő összeget csaltak ki egy vállalkozótól, aki azt hitte, a videón bejelentkező barátjának segít. |
