Májusban az uniós programokhoz kapcsolódóan csupán 47,8 milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe, az EU-s viták miatt ráadásul szinte csak agrárforrások, amivel együtt az öthavi bevétel 651 milliárd forintot tett ki. Ez ugyan 82,5 százalékkal meghaladja a tavalyi teljesülést, azonban az éves előirányzatnak csupán a 29 százaléka – elemezte a büdzsé adatait a Világgazdaság megkeresésére Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Mint megírtuk, az év ötödik hónapjában a központi költségvetés hiánya 53,6 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt hét év legkedvezőbb adata, hiszen a megelőző hat év májusi számai alapján átlagosan 170 milliárd forint deficit keletkezett. Az öthavi halmozott hiány ugyanakkor ezzel együtt is meghaladta a 2763 milliárd forintot, és elérte az éves előirányzat 81,3 százalékát.
„A bevételek első ránézésre továbbra is kedvezően alakulnak, az idei év első öt hónapjában 17,9 százalékkal nőttek, azonban a főbb bevételi tételeket nézve már vegyes képet kaphatunk” – mutatott rá a szakértő. A gazdálkodó szervezetek befizetései májusig 43,2 százalékkal nőttek, ezen belül a társasági adóból 32,4, kisvállalati adóból pedig 24,6 százalékkal folyt be több a költségvetésbe, mint tavaly, míg a katabevételek harmadukra estek vissza az átalakítás után.
Százmilliárdok érkeztek a különadókból
A bevételek növekedéséhez ugyanakkor a különadók érdemben hozzájárultak: a pénzügyi szervezetek befizetései és a bányajáradék duplájára emelkedtek, míg a kiskereskedelmi a megelőző évi szintjének közel háromszorosára, az energiaágazat befizetései pedig közel négyszeresükre nőttek. Ehhez tevődik hozzá a fogyasztáshoz kapcsolt adók között elszámolt, és több mint duplájára emelkedő távközlési és biztosítási adó, valamint új tételként a gyógyszergyártói adó és a légitársaságok hozzájárulása.
A nyolc soron öt hónap alatt 645,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 425,4 milliárd forinttal több, mint tavaly.
Jól kirajzolódik az adónem szezonalitása, tekintve, hogy csak májusban ezen sorokon 300 milliárd forint folyt be az államkasszába, közel annyi, mint a megelőző négy hónapban összesen.
Az áfabevételeknél is fáj az infláció
Nem alakultak ilyen kedvezően az áfabevételek, ezen a soron a növekedés csak 2,5 százalékot tett ki. Molnár Dániel szerint ebben egyrészt közrejátszott a kiutalások 34,8 százalékos emelkedése, míg a 16,4 százalékkal növekvő befizetések esetében a fogyasztás visszaesése részben ellensúlyozta az év első öt hónapját jellemző 24,4 százalékos hatását. Csak a májusi adatokat nézve, a kifizetések növekedési üteme közel a háromszorosa volt a befizetésekének, ennek következményeképpen
az áfabevételek éves alapon 17,3 százalékkal mérséklődtek.
A jövedékiadó-bevételek 10,1 százalékos növekedése mögött is a fenti folyamatok húzódnak meg (alacsonyabb fogyasztás, magasabb árak), kiegészülve a dohánytermékek és az üzemanyagok adómérték-emelésével. A személyi jövedelemadóból befolyó bevételek 113,9 százalékos növekedésében pedig a bázishatás, a tavalyi játszott szerepet, csak az szja-befizetéseket nézve 14,8 százalékos bővülés történt egy év alatt, elsősorban a béremelkedésnek köszönhetően. Szintén a béremelkedés húzódik meg a szociális hozzájárulási adóból, illetve járulékokból származó bevételek 13,3 százalékos növekedése mögött.
Drága, de szükséges a rezsivédelem fenntartása
A kiadások a bevételeknél lassabb ütemben, 14,8 százalékkal nőttek. Májusban a rezsivédelem fenntartása 46,1 milliárd forintos költséget emésztett fel, így az öthavi kifizetés 894,6 milliárd forintra emelkedett, de 41,7 százalékkal, 272 milliárd forint fölé nőtt az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítése is. Érdemben, 42,6 százalékkal növekedtek a lakástámogatások is, amelyet az otthonfelújítási program kivezetésének áthúzódó hatása hajtott.
„Ehhez képest a családtámogatások és a szociálpolitikai alap kiadásainak 6,1 százalékos bővülése nem tekinthető jelentősnek. Csökkentek ellenben 11,6 százalékkal a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, illetve az uniós programok kiadásai is, 21,6 százalékkal. Az utóbbi tétel esetében az öthavi teljesülés az éves előirányzat csupán 35,1 százalékát tette ki, ami mutatja a kormányzati kiadásvisszafogást” – mondta a Makronóm elemzője.
Az Európai Ügyek Bizottságának elnöke az uniós pénzekről: várjuk a nekünk járó összegeket, ez nem ajándékAlapvetően a 2024-es költségvetés EU-s vonatkozásait és az országspecifikus ajánlásokat tárgyalták a résztvevők, de szóba kerültek a pedagógusbérek, a tavalyi labdarúgó-világbajnokság fináléja és a háromszoros olimpiai bajnok vízilabda-kapitányunk is – meg a klímaberendezés és az Európai Bizottság hasonlóságai. |
Hozzátette, ezzel együtt is
az uniós források csúszása a költségvetés idei év eleji hiányának negyedét magyarázta. Ennél nagyobb, 34,5 százalékos szerepe volt a deficitben a kamategyenlegnek, annak eredményeként, hogy a kamatkiadások egy év alatt 123,3 százalékkal, 1100 milliárd forint fölé emelkedtek.
Érdemben, 91,3 százalékkal nőttek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is, ezen a soron jelenik meg a Vodafone és a Posta Biztosító felvásárlása. Számottevően, 27 százalékkal növekedtek a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai is, az év eleji valamint a tavalyi nyugdíjkorrekciók áthúzódó hatása nyomán, míg az egészségbiztosítási alap kiadásai ennél kisebb ütemben, 7,1 százalékkal nőttek.
A magas kamatkörnyezet brutális teher
Molnár Dániel hangsúlyozta, látható, hogy a költségvetés bevételi oldala továbbra is kedvezően alakul, ugyanakkor ebben már elsősorban a különadók és a stabilitása, a magas foglalkoztatási szint fennmaradása és a bérek emelkedése játszik szerepet, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében az áremelkedési ütem már nem tudja ellensúlyozni a fogyasztás visszaesését.
Kiadási oldalon ezzel szemben a kormányzati költések visszafogása nem tudja ellensúlyozni az uniós források csúszását, a rezsivédelmi, kamat-, valamint nyugdíjkiadások megugrását, illetve az állami részesedésszerzéseket.
A májusi kedvezőbb hiányadat is nagy részben a rezsivédelemmel kapcsolatos, a megelőző hónapoknál érdemben kisebb költség, valamint a beérkező extrapofitadók miatt alakult ki. Az eredményszemléletű hiány azonban ezzel együtt is elérheti a 3,9 százalékos célt, mivel abban az uniós források megelőlegezése vagy a vállalati felvásárlások nem jelennek meg.
„Viszont a magas kamatkörnyezetben a hiány finanszírozása önmagában jelentős teher, amely még inkább beszűkíti a költségvetési mozgásteret. A jegybanki kamatcsökkentések hatása a kamatkiadásokban csak lassan jelenik meg, valamint továbbra is jelentős a bizonytalanság az energiapiacon, amely év végén ismét számottevő állami beavatkozást igényelhet” – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki úgy véli, ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a ismét beinduljon, és emelkedjenek az adóbevételek, illetőleg minél előbb megérkezzenek az uniós források. Amelyek egyébként csurrannak-cseppennek, de Brüsszel látványosan csak olyan magyar projekteket támogat, amelyeknek van ukrán vonatkozásuk.
