A magyarok egynegyedének nem marad pénze a hó végére, ráadásul a lakosság negyede egész évben nem képes megtakarítani. Az elmúlt egy évben kismértékben ugyan, de romlott a magyar lakosság pénzügyi helyzete – ezt mutatja a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance – IPF) az az 500 fős mintán végzett, kor, nem és régió tekintetében reprezentatív kutatása, amelyet 2023 májusában a Kantar készített.
 

Young,Man,Checking,Empty,Wallet,,No,Money.,Unemployed,Sad,Man Young man checking empty wallet, no money. Unemployed sad man sitting at home showing empty wallet.
Fotó: Shutterstock

Miközben korábban a magyarok 78 százaléka azért valamennyit félre tudott tenni, a legfrissebb felmérés során már 27,4 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tudott megtakarítani az év során. Mindez vélhetően a jövedelmi különbségek emelkedésére utal, mert a korábbi felmérésekhez képest nőtt azok aránya, akik érdemi összeget tudtak megspórolni. A válaszadók 19,7 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, közülük 2,7 százaléknak nagy összeg (a havi jövedelem több mint 50 százaléka), míg 17,1 százaléknak elegendő összeg (a havi jövedelem 20 és 50 százaléka között) marad hó végén is a számláján. A korábbi kutatásokban az ilyen, érdemi megtakarítással rendelkező válaszadók aránya csak 10 (2020), majd 17 (2021) százalék körül alakult.

Nem mondanak le a nyaralásról a magyarok, ha kell, hitelből utaznak

A Cofidis felmérése szerint a nehéz globális gazdasági körülmények dacára sem mondanak le a nyaralásról a magyarok. Tízből négyen korán elkezdenek spórolni a nyári utazásra, van, aki fél éven keresztül teszi félre a pénzt, hogy egy-két hétre kikapcsolódhasson. A nyaralást tervezők 15 százaléka hitelből oldja meg a vakációt.

Magyarországon továbbra is jókora különbség van a férfi és a női válaszadók anyagi lehetőségei között. A megtakarítási lehetőségek nemek közötti eltérését vizsgálva azt lehet látni, hogy a férfiak 24,4 százaléka, a nőknek pedig csak a 15,4 százaléka tud spórolni a hó végén. A generációk összehasonlításánál az az eredmény született, hogy a családalapítás előtt álló fiatalok tudnak a legtöbbet megtakarítani. Ahogy idősödik a vizsgált korcsoport, annál kisebb azoknak az aránya, akik félre tudnak tenni a havi jövedelmükből. Az elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy 

a gyerek születése után a háztartásokban nem marad olyan pénzösszeg, aminek ne lenne helye.

Eltérő mintázat látszik abban is, hogy milyen rendszerességgel tudnak a magyarok megtakarítani. Akár pozitív mutatónak is mondhatjuk, hogy a megkérdezettek egyharmada minden egyes hónapban képes félretenni, az ő arányuk pontosan 33,5 százalék. Itt két részre oszlik a megtakarítók tábora, „a kényszer nagy úr” – vallhatják azok a rendszeres megtakarítók, akik mindig ugyanakkora összeget takarítanak meg, ez ugyanis lehet például egy rendszerességet megkövetelő pénzügyi program eredménye. Ám az ilyen megtakarítók csak feleannyian vannak, mint azok, akik eltérő összegeket tudnak megtakarítani, ami talán életszerűbb, mert a váratlan kiadások hullámzása miatt az összeg ingadozhat. Itt is elég riasztó az a 27,34 százalék, akik egész évben semmit sem tudtak megtakarítani.