A BMI szezonálisan kiigazított júniusi indexértéke a nyár első hónapjában 44,2 volt, pedig még májusban is a feldolgozóipari aktivitás bővülését jelezte a mutató. Az index a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) havonta megjelenő kiadványában jelenik meg, amely 1995 szeptembere óta a feldolgozóipari vállalatok beszerzési vezetői körében havi rendszerességgel végzett felmérések adatait tartalmazza. 

Feldolgozóipar, gyár, production, lines, Worker inspecting parts next to robotic metal cutting machine in sheet metal factory
Más, hazánkhoz hasonló országok esetében a feldolgozóipar lejtmenete már korábban elkezdődhetett, s kevésbé meredeken alakult. Fotó: Monty Rakusen

A jelentés azonban nem ad magyarázatot arra, hogyan került át sokkszerű hirtelenséggel az ipari aktivitást áttekintő magyar index a növekedési zónából a recessziósba, bőven két számjegyű zuhanással. 

Májusban még 57,1 pontot mutatott az index. Az 50 feletti érték az aktivitás növekedését, az 50 alatti a csökkenését mutatja.

Mint a nap folyamán korábban már beszámoltunk róla, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaságának közleménye szerint a májusi „mérsékelt” bővülést követően júniusban szűkülést figyelhetünk meg: a részindexek túlnyomórészt csökkentek, többségük a recessziós tartományban áll. Majd részletezik, hogy az új rendelések mennyisége csökkent, és az indexérték 21,7 százalékponttal esett vissza, miközben a termelési mennyiség index bővülést jelez: az e havi indexérték ugyanis 6,8 százalékponttal kisebb, mint a májusi érték. 

Ami a „mérsékelt” jelzőt illeti, ekkora változás a BMI-kben – amelyeket szinte minden jelentős gazdaságra számolnak – nemzetközi méretekben is nagyon ritka. A felmérés módszertanát az Egyesült Államok Ellátási Lánc Menedzsment Intézete (Institute for Supply Management) dolgozta ki – írta jegyzetében a jelentés.

 

Megkérdeztük az MLBKT-t a változás okáról, ahol Kostyal Dániel elemző elmondta: „áprilisra alakult ki az a helyzet a magyar iparban, amikor az egyébként jól teljesítő feldolgozóipari vállalatok is nehéz helyzetbe kerültek. Más, hazánkhoz hasonló országok esetében ez a lejtmenet már korábban elkezdődhetett, s kevésbé meredeken alakult. Jó eséllyel azért, mert nálunk tavaly ősszel a korábbi, kormányzati támogatott hitelek határidejének kitolása eddig segítették tompítani a recessziós hatásokat.” Kostyal Dániel jelenleg úgy ítéli meg, ősztől javulhat a helyzet. 

A Trading Economist virtuális hasábjain megjelent, a Központi Statisztikai Hivatal adatai is rímelnek az MLBKT elemzőjének magyarázatára, a magyar ipari termelés idén áprilisban 8,3 százalékkal esett vissza a tavalyi azonos hónaphoz képest. De már korábban is jelentős volt a visszaesés: márciusban 4,2, februárban 4,5 százalék.

Hogyan számítják a BMI-t?

E legutóbbi üzleti jelentés – mint megtudtuk – 104 feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetői válaszai alapján készült. A beszerzési vezetők körében végzett felmérés a tapasztalatok szerint jó alapja a gazdasági konjunktúra vagy jelzésének, mivel a vállalatok először beszerzési döntéseikkel reagálnak a piaci környezet változásaira. A Beszerzési Menedzser Index (BMI) egy összetett mutatószám, öt egyedi index súlyozott átlaga: új rendelések – 0,3; termelési mennyiség – 0,25; foglalkoztatás – 0,2; szállítási átfutási idő – 0,15; vásárolt készletek – 0,1. A BMI 50 százalék feletti értéke a feldolgozóipari tevékenységek fellendülésére, 50 százalék alatti értéke a recesszió irányába való elmozdulásra utal. A vállalatok által adott válaszok az előző hónaphoz viszonyított változást jelzik. A havonta elvégzett szezonális kiigazítással a teljes adatsor minden hónapban változik.