Júniusban 132,7 milliárd forintos hiány alakult ki a központi költségvetésben, nyolc éve ez a legkedvezőbb hatodik havi deficit. Az első féléves hiány azonban ezzel együtt is 2896 milliárd forintra, az éves előirányzat 85,2 százalékára emelkedett.
Számszerűen az első hathavi hiány szinte milliárd forintra megegyezik a tavalyi első féléves deficittel, ugyanakkor a kialakulását eredményező tényezők jelentősen eltérnek
– hívta fel a Világgazdaság figyelmét Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
A Magyar Államkincstár által közzétett részletes adatok alapján a költségvetés bevételei júniusig bezárólag 23,3 százalékkal, 17,8 ezermilliárd forintra növekedtek. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései több mint felével, 52,5 százalékkal emelkedtek.
Százmilliárdokat köszönhet a költségvetés az extraprofitadóknak
Ugyan a legnagyobb tételsoron, társasági adóból is 38,4 százalékkal több bevétel folyt be a költségvetésbe, mint tavaly, a megugrás oka az extraprofitadókra vezethető vissza.
Az ezen a soron elszámolt bankadóból, bányajáradékból, energiaellátók jövedelemadójából, kiskereskedelmi adóból és gyógyszergyártói adókból 642,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 463,4 milliárd forinttal több, mint tavaly
– mondta a szakértő.
A katabevételek ehhez képest az átalakítások nyomán harmadukra estek vissza, ami közrejátszott abban is, hogy a kivabevételek negyedével nőttek. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból ezzel szemben csak 6,8 százalékkal folyt be több, mint tavaly, miközben három másik különadó itt lett elszámolva: távközlési adóból, biztosítási adóból és a légitársaságok hozzájárulásából 194,6 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, szemben a tavalyi első féléves 89,1 milliárd forinttal.
Alig-alig nőttek az áfabevételek, a kormány szeptemberben visszatér rá
A lassabb növekedés oka az áfa, amely tételsoron a bevételek csupán 2,2 százalékkal emelkedtek. Ennek oka a fogyasztás visszafogása az elszabaduló miatti reálbércsökkenés következtében. A jövedékiadó-bevételek ezzel szemben 11,6 százalékkal nőttek, Molnár Dániel szerint itt a fogyasztás visszaesését ellensúlyozták az adóemelések az üzemanyag esetében, míg a dohánytermékeknél az adóemelés miatti készletezés szerepe volt jelentős.
Varga Mihály a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában azt mondta az elmaradó áfabevételekről, hogy ha szükség lesz rá, a kormány lépni fog, de egyelőre nem látja indokoltnak.
A bevételi oldalról feszültséget jelent az áfa- és a jövedékiadó-bevételek elmaradása. Ezt mi is érzékeljük, az online pénztárgépek adatain keresztül jól látszik a belső kereslet visszaesésének következménye. Kapkodni nem szabad, meg kell várni a nyári szezon hatását, szeptemberben érdemes erre visszatérni
– mondta a pénzügyminiszter.
Csak csordogál a pénz az Európai Uniótól
A tavalyihoz képest 85,9 százalékkal növekedtek az szja-bevételek, aminek oka a családoknak járó visszatérítés miatti alacsony bázis: csak a befizetéseket nézve az állami bevételek 15,6 százalékkal nőttek egy év alatt a gyors béremelkedés és a magas foglalkoztatási szint fennmaradása eredményeként. Szintén a kedvező munkaerőpiaci folyamatoknak tudható be a Makronóm Intézet elemzője szerint, hogy a szochóból és járulékokból származó bevételeket 14 százalékkal növekedtek az idei első fél évben.
Júniusban is folydogáltak az uniós bevételek a költségvetésbe, az e havi 103,6 milliárd forinttal a hathavi teljesülés 754,7 milliárd forintra emelkedett. Ez közel 64 százalékos emelkedés a tavalyi évhez képest, viszont az éves előirányzatnak csak a harmadát teszi ki fél év alatt.
Negyedével több pénz jutott a nyugdíjasokra
Az idei év első felében a kiadások a bevételeknél lassabb ütemben növekedtek, 19,5 százalékkal, megközelítve a 20,7 ezermilliárd forintot. A növekedésben egyrészt a közel hatszorosára ugró egyedi és normatív támogatások játszottak szerepet, a féléves 1525,5 milliárd forintos kiadási tételt elsődlegesen a távhőszolgáltatók, valamint a lakossági villamosenergia- és földgázárak fenntartására kifizetett 969,2 milliárd forint növelte meg, de 34,7 százalékkal, 318,5 milliárd forintra nőtt a közlekedési közszolgáltatások költségtérítése is.
Ezenfelül 22,2 százalékkal, 330 milliárd forint fölé nőttek a lakástámogatások, miközben a családtámogatások 6,1 százalékkal, 386 milliárd forintra emelkedtek. Kismértékben, 2 százalékkal nőtt a helyi önkormányzatok támogatása is, ezen belül az általános működési és feladatellátási támogatások, valamint a kiegészítő támogatások 22,1 százalékkal emelkedtek.
Számottevően, 27 százalékkal emelkedtek a nyugellátások is, itt az év eleji 15 százalékos emelés, valamint a tavalyi év második felében a magas infláció miatt kétszer is végrehajtott nyugdíjkorrekció áthúzódó hatását kell kiemelni.
Az egészségbiztosítási alap kiadásai 7,1 százalékkal nőttek.
Brutálisan emelkedtek a kamatkiadások az első fél évben
Az uniós programok kiadásai június végére meghaladták az 1461 milliárd forintot, ez az éves előirányzat 38,5 százaléka, ám 20,9 százalékkal elmarad a tavalyi első féléves szinttől. A kamatkiadások értéke az első fél évben elérte az 1360 milliárd forintot, ami 73,6 százalékos növekedés egy év alatt. Molnár Dániel kiemelte,
jól szemlélteti a szigorú kamatkörnyezet költségvetésre gyakorolt negatív hatását, hogy 2021-ben az éves kamatkiadás volt 1404,5 milliárd forint.
Varga Mihály erről azt mondta, hogy amíg Magyarország az adósságszintjét nem tudja a környező országok átlagos szintjére csökkenteni, addig nekünk mindig nagyobb teher lesz a kamat- és az adósságszolgálat.
„A probléma abból fakad, hogy az a amelyet magasabb kamatok mellett felvettünk egy, három vagy akár öt évre, az nem tud egy pillanat alatt kifutni a rendszerből. Lényegében ugyanaz történik, mint az energiaárak tekintetében, amelyek hiába csökkennek, a cégek sokszor benne ülnek a magasabb áron kötött energiaszerződéseikben. Jövőre is még a környező országokhoz képest magasabb adósságszolgálatunk lesz, de azt követően, ahogy kifutnak ezek a kamatszintek, elkezd fokozatosan csökkenni” – jelezte a tárcavezető.
Nincs jelentős tartalék az ösztönzésre és az előfinanszírozásra
„Látható tehát, hogy a költségvetésben, amennyiben a kormányzat tartani kívánja a hiánycélt, nincsenek jelentős tartalékok a gazdaság ösztönzésére vagy az uniós források korábbi évekhez hasonló mértékű előfinanszírozására” – összegzett Molnár Dániel. Hozzátette, nem érdemes a hiánycél 85,2 százalékos féléves teljesüléséből messzemenő következtetéseket levonni, mivel több jelentős kiadási tétel az év elején merült fel. Ide sorolható például a 13. havi kifizetése, a Vodafone és a Posta Biztosító megvásárlása, de a rezsicsökkentés fenntartása is az év elején jelentkezett. Az idei alacsonyabb energiaárak, valamint a fogyasztás visszafogása miatt, amennyiben nem következik be valamilyen váratlan esemény, a rezsivédelmi kiadások év végén már kevéssé terhelhetik meg a költségvetést.
A szakértő úgy véli, a legnagyobb problémát továbbra is a kamatkiadások okozzák, itt viszont hiába kezdődtek meg a jegybanki kamatcsökkentések,
az újonnan kibocsátott állampapírok kamatszintje még mindig érdemben meghaladja a lejárókét, ami az állami kamatkiadások tartósan magas szinten ragadását eredményezi.
Ezt ugyanakkor az extraprofitadók, valamint a foglalkoztatás magas szintje és a bérdinamika okozta adóbevétel-többletek ellensúlyozni tudják, még úgyis, hogy az áfabevételek elmaradnak a várttól a fogyasztás bezuhanása miatt.
„Azonban még ebben a kvázi nyugalmi helyzetben is kifejezetten fontos lenne az uniós viták rendezése és a források tényleges beérkezése, ami amellett, hogy mérsékelné a költségvetés finanszírozási költségét, a gazdaság dinamizálásához szükséges forrásokat biztosítana, ami pedig idővel az adóbevételek növekedését is eredményezné” – jelentette ki a makrogazdasági elemző.
