Hazánkban sorra jönnek a bejelentések, hogy újabb és újabb akkumulátorgyárak épülnek. Erről vitázott az MCC Feszt pódiumbeszélgetésén Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője és a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese, Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet Igazgatója és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.
Kaderják: előnyt kell kovácsolni a beruházásokból
Azért tudott országos üggyé válni az akkugyár témája, mert a magyar lakosság preferenciája nagyon erős a környezetvédelemmel és a klímaváltozással kapcsolatban – mondta Kaderják Péter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén.
Felhívta a figyelmet, hogy ezt a zöldpreferenciát a magyarok nagyon védik, és élesen reagálnak, ha ezt sértve érzik. A szektor gyárépítéseiről elmondta:
Amit Magyarországon látunk, az globális jelenség.
Véleménye szerint a legfontosabb pont, amiért ez politikai kérdés lett, a települések lakossága, akik „méltánytalan” helyzetben érzik magukat. A lakóknak érezniük kell, hogy a beruházásból származó bevételük, hasznuk nagyobb, mint a költsége, ha pedig ezt nem érzik, tiltakoznak, ebből pedig a politikusok tőkét kívánnak kovácsolni. Szerinte a pozitív dolgokat hangsúlyozni kell, mint például a befolyó iparűzési a munkahelyek létrejötte. Pozitív példaként Paksot hozta fel, a település rendkívül jól jár a már meglévő erőművel és Paks II.-vel is. Amikor a zöldpártok létjogosultságáról volt szó, elmondta: úgy gondolja, mára a magyar lakosság 90 százaléka valós problémának tartja a globális felmelegedést. A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője kifejtette: a kérdés az, hogy az akkumulátor-előállításból hazánk előnyt, áldást vagy átkot kovácsol.
Schiffer: technokrata őrültség
A rendszerváltó elit egy szerencsétlen pályára térítette a gazdasági fejlődést, csak a multinacionális nagytőke kiszolgálása történt – jelentette ki Schiffer András, hozzátéve: 2010 után a magyar kabinet a német autóipart támogatva ezt folytatta. Az ügyvéd szerint azzal, hogy „összeszerelő üzemmé” váltunk, az uniós változtatások nyomán az lesz a probléma, hogy hazánk még inkább függőségnek lesz kitéve, és csak az autóipar jelenti a gazdaság motorját – tette hozzá. Ha pedig Magyarország nem törekedne az akkumulátorgyárak idevonzására, elveszíthetné az idetelepült német autógyárakat az elektromobilitás előtérbe kerülése miatt. Úgy véli, az akkugyár nem pusztán környezetvédelmi veszély, hanem gazdasági is. Kaderják klímaváltozásról mondott gondolataira reagálva hangsúlyozta, hogy nemcsak hazánkban 90 százalék, aki azt gondolja, hogy ez egy létező probléma, hanem az egész bolygón. Hiányolta a környezeti hatástanulmányok nyilvánosságra hozatalát, és technokrata őrültségnek nevezte a kormány akkugyárépítési retorikáját.
Az elektromosautó-iparról kifejtette, nem támogatja, mert hatalmas környezeti pusztítással jár, szerinte az egész autógyártást kell visszafogni. Szerinte nincs tisztes, megfelelő tájékoztatás. Példaként elmondta, ezért gondolhatják azt az emberek, hogy az ivóvizüket veszélyeztetik, bár hozzátette, szerinte ilyen veszélytől nem kell tartani.
Litkei: a gyáraknak a legszigorúbb előírásoknak kell megfelelniük
Szükségesek és hasznosak az akkumulátorgyárak, ám a szakértői viták elmaradását ő is hiányolta, és hibának tartja, hogy egy polgármesternek a sajtóból kell értesülnie egy ilyen beruházásról – mondta Litkei Máté. Kiemelte: a magyar mintegy 25 százaléka köthető az autóiparhoz. Emellett a zöldátállás megoldásainak kidolgozását javasolta, mert a „legnagyobb kérdés a nyersanyagellátás”, ami nagyrészt Kínából származik. Jelezte, ezt nem igazán lehet elkerülni, hiszen 10 gyártóból 6,7 ázsiai.
Szerinte az ellenzék sokszor alaptalanul vádol, és téves vagy csak negatív információkkal látja el a lakosságot. Korábbi felvetésre elmondta, szerinte van létjogosultsága zöldpártnak. Ám „úgy nincs értelme zöldpártnak, ha szinte militarista módon viselkedik”. Elutasította azt a vádat, hogy akkumulátortemető leszünk. Szerinte az is hamis állítás, hogy csak Magyarország „tolja” az akkumulátorgyárakat. Kijelentette, hogy az üzemeknek be kell tartaniuk a szabályokat, és meg kell felelniük a legszigorúbb előírásoknak.
Kanász-Nagy: 40 tonna különböző anyag szóródik majd a környezetbe
Nem szimbolikus, nem technikai, hanem politikai kérdés a téma – emelte ki Kanász-Nagy Máté. Szerinte kötelező monitoringkutakat kell létrehozni a gyárak közelében. A debreceni gyár 40 tonna „különböző anyagot” szór majd ki a környeztbe, ennek nagy része kén-dioxid – állította. „A súlyosan környezetet terhelő dolgokat nem szabad figyelmen kívül hagyni.” Tévhit, hogy hazánkban végtelen mennyiségű víz van, a vízkészlet és a csapadékhozam is csökken az utóbbi időben.
A vita résztvevői hevesen védték állításaikat, egy dologban értettek egyet: jobban kell tájékoztatni a települések lakóit a beruházások pozitívumairól és negatívumairól egyaránt.
