Magyarország a belföldi megújuló energiatermelés fejlesztésével növelni tudja energiaszuverenitását és versenyképességét. A cikksorozat korábbi részeiben bemutattuk, hogy hazánk áramfogyasztása dinamikus növekedés előtt áll az elektrifikáció, a hosszú távú hidrogénstratégia, illetve – többek között az akkumulátorgyárakhoz kötődő – újraiparosítás következtében, miközben a szükséges villamos energiát jelenleg is csak jelentős mennyiségű energiaimport mellett tudja fedezni.
A felhasznált villamosenergia egyötödét közvetlen áramimportból fedezi a hazai gazdaság, miközben az itthon előállított villamos energia negyedét szintén eredetű földgázból energiát előállító hőerőművek termelik meg. A hazai termelésű többlet támogatná az áram- és földgázimport kiváltását, aminek következtében javulna Magyarország külső egyenlege is. Emellett az alacsonyabb energiaköltségek javítják a vállalatok versenyképességét, miközben klímavédelmi hasznokkal is járnak.
A fennálló szabályozási és finanszírozási korlátok feloldását célzó GreenPower akciótervvel a 2040-re kitűzött 12 GW zöld villamosenergia-termelési kapacitáscél elérése 12 évvel korábban, vagyis már 2028-ban teljesülhet.
A Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködésének keretében kidolgozott GreenPower akcióterv rámutat, hogy a hatályos Nemzeti Energia és Klímatervben (NEKT) 2040-re tervezett 12 GW zöld villamosenergiatermelési kapacitáscél elérése már 2028-ban, tehát a – még nem végleges – felülvizsgált NEKT-ben szereplő 2030-as céldátumnál is korábban elérhető.
Ennek feltétele a hazai villamosenergia hálózat megerősítése, rugalmassági piacépítés és a naperőművi kapacitások finanszírozási lehetőségeinek fejlesztése. A megújuló kapacitási cél gyorsabb elérése már középtávon további 4 százalékkal csökkentheti az éves energiaimport mennyiségét az eredeti céleléréshez képest. Az energiatermelő kapacitások bővítése mellett kritikus az addicionális rendszerfejlesztési és energiatárolási beruházások kiépítésének szerepe, ami különösen azokban az időszakokban támogatná a gazdaságot és eredményezne nem lineáris hasznokat, amikor az energia iránti kereslet a legnagyobb.
A megújuló energia gyorsabb térnyerése már rövid távon élénkíti a gazdasági teljesítményt az új erőművi kapacitások kiépítéséhez kötődő magasabb beruházási aktivitás következtében.
Az energiaárak volatilitásának emelkedése a lakosságot és a vállalatokat is arra ösztönzi, hogy minél hamarabb a kiszámíthatóbb zöld energiaforrások felé forduljanak. Ennek következtében az akcióterv végrehajtása azt eredményezi, hogy főként a következő öt évben gyorsabban nőnek a lakosság kiserőművi beruházásai, illetve a vállalati szférát kiszolgáló megújuló erőművi beruházások.
Feltételezésünk szerint e beruházások tizede magyar kivitelező vállalatok bevételeként jelentkezik, továbbá az erőművek üzemeltetése és karbantartása 20-25 évre támaszt hazai munkaerőigényt. Ezáltal nemcsak fejleszti a hazai vállalkozásokat és kkv-kat, de pozitív foglalkoztatási hatása is van.
Az energiabeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi kockázatok csökkenésével középtávon a magasabb megtakarítások és a tovagyűrűző hatások élénkítik tovább a GDP-t.
A lakosság által aktivált háztartási méretű kiserőművek minimálisra csökkenthetik az áramszámlákat, továbbá a fűtés villamosításával a rezsiköltség anélkül is jelentősen csökkenthető, hogy a családok visszafognák az energiafogyasztást. Az így keletkezett pénzügyi megtakarításokat fogyasztásának növelésére, illetve akár lakásfelújításra is fordíthatja a lakosság.
A családok mellett a vállalatok rezsiköltségei is csökkennek a kiszámítható, fix áras, hosszú távú zöldáram-vásárlási megállapodásoknak (ún. Power Purchase Agreement, PPA szerződéseknek) köszönhetően. A vállalatok energiaköltség-megtakarításaikat háromféle módon használhatják fel. Egyrészt magasabb bért fizethetnek a meglévő munkavállalóiknak, illetve új munkaerőt tudnak felvenni. Mindez emeli a munkavállalók jövedelmét és fogyasztását. Másrészt lehetővé teszi, hogy kisebb mértékben emeljenek árat, aminek következtében a hazai termékek ára versenyképesebbé válik. Harmadrészt újabb beruházásokat tudnak végrehajtani, ami javítja a termelékenységet és a versenyképességet.
A makrogazdasági hatások mértéke nagymértékben függ az energia világpiaci árának jövőbeli alakulásától. Amennyiben az energiaárak tartósan mérsékelt szinten (110 és 55 EUR/MWh körüli áram- és gázár) maradnak, az akcióterv közel 1 milliárd euróval növelheti a GDP-t középtávon, tartósan magas energiaárak (270 és 135 körüli áram- és gázár) esetén pedig ennek akár a kétszeresével.
Az akcióterv csökkenti Magyarország sérülékenységét: tartósan magasan maradó energiaárak esetén a zöld energia beruházások már rövid távon is megtérülnek, és – a kapacitásbővítő beruházások jelentős importtartalma ellenére – javítják hazánk külső egyensúlyát.
A fizetési mérleg egyenlegét javítja, hogy az akcióterv a megújuló erőművek előrehozott és gyorsabb kiépítésével fokozatosan és tartósan emeli az importhelyettesítő áramtermelést. Az egyenlegjavító hatást részben mérsékli, hogy a hazai szereplők az így keletkező többletmegtakarításuk elköltése során részben importból fogyasztanak és beruháznak.
A folyó fizetési egyenleg javulásának eredményeképp a kamatkiadások egyenlege is javulni fog. Összességében a megújuló kapacitási cél gyorsabb elérése önmagában mérsékelt energiaárak mellett is közel 0,5 milliárd euróval javítaná a fizetési mérleg éves egyenlegét 2040-re, magasabb energiaárak mellett pedig akár 1,2 milliárd euróval is növelheti (1. ábra).
A kiszámítható hazai megújuló energiatermelés súlyának növekedése nemcsak reálgazdasági hasznokat eredményezne, de növelné a hazai szereplők energiaellátásának biztonságát és kiszámíthatóságát is. Az energiaszuverenitás növekedése mérsékelné hazánk kitettségét a világpiaci energiaingadozásnak, ezáltal csökkennének az energiapiaci eredetű hazai inflációs kockázatok.
A ZöldÁram cikksorozat eddig megjelent cikkei: Zöldáram cikksorozat 1. , ZöldÁram cikksorozat 2., ZöldÁram cikksorozat 3. és ZöldÁram cikksorozat 4.
