Az idei május 1.–augusztus vége közötti viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján, közel száztízezer bejelentésre több mint tizenhárommilliárd forintot fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre. 2010 óta, amióta a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) összesíti ezen időszak káradatait, csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak – köztölte a Magyar Biztosítók Szövetsége.
Emlékeztetnek rá, hogy ez akkor mintegy harmincmilliárd forintra rúgott, az elmúlt tíz évben a 2021-es, 9,1 milliárdos kifizetés volt a legmagasabb összeg. 2017–2019 között pedig három év kárkifizetései együtt tettek ki mintegy 13,5 milliárd forintot.
A legtöbb bejelentés a június 23-i, valamint az augusztus 4–5-i viharokhoz köthető, de a szélsőségessé váló időjárásra utal, hogy a hagyományos viharszezonon kívüli, január végi időjárás tavalyhoz hasonlóan idén is akkora nagyságrendű károkkal társult, mint ezek a nyári napok.
A bejelentések zöme Budapest mellett tíz vármegyéhez társítható (Somogy, Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Heves), valamint a következő településekhez: Székesfehérvár, Tatabánya, Mátészalka, Nagyecsed, Cegléd, Érd, Gödöllő, Gyál, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Gyula, Jánoshida, Törökszentmiklós, Lajosmizse, Kiskőrös. A legjellemzőbb kártípusok pedig: vihar, tetőbeázás, felhőszakadáskárok, jégverés, cserép-, redőny-, tetőrongálódás, elektronikus eszközös sérülése, viharos szél okozta rongálódások.
Az elmúlt évhez hasonlóan idén is feltűnően sok volt a villámcsapások és a másodlagos, indukciós hatásaik okozta kár. Ezek külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban. Itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén a mintegy huszonegyezer kárigény nagyságrendileg megfelel a tavalyinak, a kifizetett vagy tartalékolt összegek tekintetében (kb. hárommilliárd forint) viszont mintegy hatszázmillió forinttal meghaladja azt.
Különösen szembetűnő, hogy a hárommilliárdból 2,7-et tesznek ki a másodlagos hatás okozta károk
– állapítják meg, hozzátéve, hogy ilyenkor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ez egymilliárd forinttal haladja meg a tavalyi, hasonló jogcímen történt kifizetéseket. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében. Ezzel kapcsolatban a biztosítói szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a villámcsapás okozta károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és-vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni.
