Alapjaiban reformálná meg az áfaszabályokat az Európai Bizottság egy javaslatcsomagja, amely a digitális korra való felkészülést és az uniós áfaszabályok korszerűsítését célozza. A tervezett változások több területet érintenének, egyebek között módosítanák, illetve megszüntetnék a vevői készlet egyszerűsítés jelenlegi rendszerét – írja a Deloitte tanácsadó cég.  

Hands,Of,Financial,Manager,Taking,Notes,When,Working
Fotó: Shutterstock

A vevői készlet lényege, hogy a vevő olyan készletet tart fenn valamelyik beszállító termékéből, amely felett még nem rendelkezik tulajdonjoggal. Vagyis az eladó úgy tudja továbbítani a készletet egy másik uniós tagállamba, egy előre ismert vevőnek, hogy a tulajdont csak később, egy előre megállapított időpontban ruházzák át. Addig az időpontig kizárólag az eladó rendelkezik a készletek felett.

„Ez a megoldás részben az áfa egyszerűsítése miatt fontos a cégeknek, és az uniós irányelvek alapján minden tagállamban elérhető.

A célja az, hogy az eladónak ne kelljen a saját áru mozgatása és későbbi belföldi értékesítése miatt beregisztrálni a célországban áfaszempontból, hanem az értékesítés egyetlen adómentes közösségi tranzakciónak minősüljön az eladó számára a tulajdonátadás időpontjában. Vagyis az ilyen értékesítéssel elsősorban bürokratikus teher alól mentesülnek az érintett vállalkozások” – mondta Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az eredeti javaslat szerint már 2024-től változásokat vezetnének be

A vevői készlet jelenlegi rendszerét szeretné megreformálni az Európai Bizottság javaslata, amelyet még nem fogadtak el, és az elmúlt hetekben az Európai Parlament illetékes bizottsága is számos módosító javaslatot fogalmazott meg a fentiekkel kapcsolatban, egyebek között a hatálybalépés elhalasztását is érintve. Ezért egyelőre bizonytalan, hogy pontosan milyen részletszabályokkal és végső határidőkkel fogadják el a javaslatot. Az eredeti javaslat az alábbi változásokat eszközölné a vevői készlet terén a további egyszerűsítés érdekében.

Első lépésként 2024 januárjától bekerülne a hozzáadott értékre kivetett (áfa) irányelvébe, hogy a vevői készlet egyszerűsítése 2026-tól teljesen megszűnik. Addig is csak azokra a megállapodásokra lehetne alkalmazni, amelyeket 2024 végéig megkötnek a felek. Vagyis a változásra már jövőre el kell kezdeni felkészülni, hiszen januártól csak olyan megállapodásokra lehetne alkalmazni a jelenlegi egyszerűsítést, amelyeket még 2024-ben meg is kötnek. 

Költségvetés 2024: több adószabály is változik jövőre

A 2024-es adómódosítások célja a családok védelme, az adóadminisztráció csökkentése, az adózás egyszerűsítése és a gazdaság további kifehérítése. Az egyik legfontosabb változásként jövő év elejétől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója, pontosabban hazánk is az uniós szinthez igazítja januártól az üzemanyagokra rakodó adóterhet.

A mostani modellt váltaná fel második lépésként 2025 januárjától az úgynevezett OSS-rendszer, amely lehetővé tenné, hogy az eladók saját termékük valamennyi határon átnyúló szállítását egyszerűsített formában vallhassák be a letelepedésük szerinti országban anélkül, hogy áfaregisztrációs kötelezettségük lenne a célországban az EU-n belüli beszerzés miatt. Ezt lehetne alkalmazni a vevői készlet céljából történő kiszállításokra is.

Ezenkívül a javaslat előírná a kötelező fordított adózás alkalmazását is minden olyan esetben, amikor a célországban az eladó nincs bejegyezve, viszont a vevő rendelkezik adószámmal. Ez a vevői készletek esetében azt jelentené, hogy a tulajdonátadással az eladó szempontjából megjelenne egy értékesítés az adott országban, viszont ha a vevő rendelkezik ott adószámmal, akkor az eladó helyett neki kellene bevallani és megfizetni az áfát.

„A fenti változások elég jelentősen átalakítanák a vevői készlettel kapcsolatos jelenlegi áfagyakorlatot, ezért a javaslat elfogadása esetén érdemes az érintett cégeknek felülvizsgálni ezeket a konstrukciókat.

Érdemes végiggondolni, hogy 2026-ig megéri-e alkalmazni a jelenlegi megoldást, illetve a mielőbbi átállás érdekében az új rendszerben rejlő potenciális előnyöket megvizsgálva felkészülni az új szabályra” – tette hozzá Suda Richárd, a Deloitte adóosztályának menedzsere.