Az egyik legfontosabb változásként emlegetik, hogy 2024 elejétől emelkedik a benzin és a gázolaj jövedéki adója: ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alatt alakul, akkor a benzin literenkénti jövedéki adója 125 forint helyett 157 forint lesz, 50 dolláros árszint fölött pedig az eddigi 120 forint helyett 152 forint adót fizetnek az autósok a tankoláskor. A dízel esetében – ugyanilyen bontásban – 153, illetve 143 forintra nő az adóteher literenkénti összege.
A Pénzügyminisztérium indoklása szerint hazánk már évek óta az uniós kötelezettségszegési eljárást kockáztatta azzal, hogy az elvárásával ellentétben alacsonyabban tartotta a jövedékiadó-szintet. A légitársaságok esetében az üzemanyagok nem esnek jövedékiadó-kötelezettség alá, ami miatt – érvelt az egyik közleményében a pénzügyi tárca – „a légi közlekedés közteherviselésének szintje rendkívül alacsony”. Így – hasonlóan több európai uniós tagállamhoz – a légitársaságok hozzájárulása zöldadó formájában Magyarországon is fennmarad, a kevésbé környezetszennyező repülőgépeknek ugyanakkor kedvezményt adnak.
Csökkenő fogyasztás, emelkedő áfabefizetés
A lakossági fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom ismételt fellendülése azért is kiemelten fontos a kormánynak, mert 2024-ben rekordmagas, 8574 milliárd forintnyi áfabefizetést vár, így ez lesz a jövő évben a központi költségvetés legjelentősebb bevétele. A személyi jövedelemadóból pedig 4475 milliárd forint jön be a büdzsé célösszege szerint.
A forgalmiadó-bevétel évről évre növekvő volumenét – a korábbi évek fogyasztási bővülése mellett – azzal is indokolta a pénzügyi tárca, hogy míg 2010-ben a tervezett bevételhez képest 22,3 százalék volt az áfacsalás összesített mértéke idehaza, addig mára ez az arány 5,1 százalékra csökkent, és ezzel Magyarország érte el az EU tagállamai közül a legjobb eredményt az ezen a téren folyó küzdelemben.
„A kormány jövőre is folytatja a gazdaság kifehérítését” – ígérte Varga Mihály a költségvetési expozéban.
Maradnak a családi adókedvezmények
A mostani helyzet jelentősen eltér a korábbiaktól, elsősorban a közelünkben dúló háború miatt. Ám ebben a helyzetben is megvédik a családbarát adórendszert, ebből nem enged a kabinet. Éppen ezért marad
- Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadója,
- a családi adókedvezmények,
- a négy vagy több gyermeket nevelő és a 30 év alatti anyák adómentessége, továbbá
- a 25 év alatti fiatalok adómentessége.
Emellett a kormány ezentúl is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát, ráadásul
a családpolitikai kiadások és a családok számára elérhető adókedvezmények együttes összege jövőre több mint 3300 milliárd forintot ér el.
A PM-nél korábban leszögezték, fontos volt a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelése, mégpedig két cél érdekében: egyrészt, hogy az adózók jogkövetését megkönnyítse a kabinet, másrészt hogy az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosításokat a magyar jogrendbe iktathassa.
Egyértelműen a munkavállalók helyzetének megkönnyítését szolgálja a kormány 2022 végén és az idei év elején elfogadott több olyan intézkedése, amelyek a családok jólétének növelését szolgálják.
A jövőre hatályba lépő, elfogadott adótörvények tartalmazzák a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó rendelkezéseket és a tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családokat megillető emelt összegű családi kedvezmény szabályait.
Változatlan formában épül be az szja-törvénybe az a szabály is, amelynek értelmében kilométerenként legfeljebb 30 forint összegben térítheti adómentesen a munkáltató az alkalmazottak munkába járással kapcsolatos költségeit, ha más településről járnak be naponta dolgozni, vagy időszakosan állandó lakhelyükre utaznak haza.
Az egyszerűsített foglalkoztatás változik, mégpedig úgy, hogy törvényi szintre kerülnek az egyszerűsített foglalkoztatást érintő, már az elmúlt év második felében alkalmazott szabályok. Ezek a mindenkori függvényében határozzák meg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében fizethető napidíjak mértékét, illetve az arra épített ellátások alapját.
Adóadminisztráció-csökkentő lépések
A jövőre érvényes adóadminisztráció-csökkentő lépések között a kormány egyszerűsíti az innovációs járulék szabályozását a kisvállalati adóalanyok számára. Ennek értelmében a vállalkozások a jövőben járulékfizetési kötelezettségüket az egyszerűsített módon meghatározott helyi iparűzési adóalapjuk szerint is meghatározhatják. Az elektronikus ügyintézési lehetőségek észszerűsítését, bővítését jelentik a regisztrációs adóval kapcsolatos módosítások. A mára már szükségtelen, elavult rendelkezéseket hatályon kívül helyezik.
Mi a helyzet az extraprofitadókkal?
Az extraprofitadókkal kapcsolatban fontos leszögezni: az elhúzódó orosz–ukrán háború következtében elszálltak az energiaárak, ezért hozta létre a rezsivédelmi és honvédelmi alapot a kormány. Ezek forrását azok az ágazatok biztosítják, amelyek
ebben a világgazdasági helyzetben is extraprofitra tesznek szert.
Ebből a két alapból finanszírozza a kabinet a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét. Az ilyen adóknak egyébként tipikusan nincs hatásuk az inflációra, mivel azokat olyan ágazatokra vetik ki, ahol a vállalatok az árak kiigazítását akadályozó piaci anomáliák, tökéletlenségek miatt egyértelműen extra nyereséget érnek el.
A gazdaság kifehérítését folytatja a kormány 2024-ben is: a fiktív, csalárd adózók kiszűrése a célja annak az új jogszabálynak, amely két súlyos mulasztással kiszélesíti az adószám törlésének tényét. Egyrészt az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, ha nem rendelkeznek elektronikus tárhellyel, másrészt azok a bevallásmulasztó gazdálkodók, amelyek 180 napon belül, a felszólítás ellenére sem küldik el a hiányzó bevallásukat, számolhatnak az adószámuk törlésével. A székhelyszolgáltatási szabályokat visszaélésszerűen kihasználókkal szemben lehet hatékony eszköz az adóhatóság nyilatkozattételre történő felhívása.
Félmillió forintos bírságot kockáztat ugyanis az a székhelyszolgáltató, amely nem nyilatkozik arról, hogy a nála bejelentett cégnek van-e lefoglalható vagyontárgya.
A másik oldalon ugyanakkor az adóhatóságok ügyfélcentrikusságát bővíti az az új szabály, amely a bejelentés elmulasztását nem azonnali bírsággal szankcionálja, hanem – törvényben garantált – lehetőséget biztosít a mulasztás (például a bejelentés, a változás-bejelentés) pótlására.
Kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre
Az is pozitívum, hogy jelentősen kibővülhet a köztartozásmentes adózók köre: ugyanis ebbe a csoportba már nemcsak nullaforintos tartozással lehet bekerülni. Köztartozásmentesnek minősül majd az a személy vagy vállalkozás is, akinek (amelynek) nincs harmincezer forintot meghaladó köztartozása, valamint nettó ötezer forintot meghaladó adótartozása. Sőt, érdemi könnyítéssel számolhat több mint félmillió jogi személy is, hiszen évente egyszer élhetnek az automatikus részletfizetéssel. Új lehetőség lesz az, hogy az egymillió forint alatti tartozást hat hónapon keresztül pótlékmentes részletekben fizethetik meg az érintettek. Ez az intézkedés a cégek likviditását érdemben segítheti és a versenyképességüket is növelheti.
A sorozat előző részei:1. Költségvetés 2024: jövőre csökken az államháztartási hiány és jelentősen bővül a GDPA kormány arra számít, hogy jövőre az ország legtöbb gazdasági mutatója kedvezően alakul, a kabinet erre alapozva állította össze a 2024-re elfogadott költségvetést, amelyben a 2023-as büdzséhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a rezsi- és a honvédelem. A magyar gazdaság jövőre újra 4 százalék fölötti növekedést érhet el. |
