Újabb mankót kapott az elleni küzdelem: júliusban mindössze 1,3 százalékkal nőttek az iparban a termelői árak, ami 2019. augusztus óta a legalacsonyabb érték, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adataiból.
Tavaly augusztusban volt a legmagasabb a drágulás mértéke, akkor 43 százalékkal növekedtek az árak, sőt, 2021 októbere és 2023 márciusa között végig 20 százalék fölött alakult. Viszont továbbra is megosztottság jellemzi a hazai ipart: az alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő energiaiparban a belföldi értékesítési árak jóval meghaladták az egy évvel korábbiakat, miközben az exportértékesítési árak már csökkentek.
Júliusban a belföldi értékesítés árai 19,5 százalékkal nőttek, az exportértékesítéséi 7,6 százalékkal mérséklődtek.
A KSH kiemeli, hogy az ipari termelői árak alakulásában az alapanyagok drágulása és az előállítási költségek emelkedése, továbbá a forint euróval szembeni, egy év alatt történt erősödése is szerepet játszott. Az előző hónaphoz viszonyítva a belföldi értékesítési árak 0,4, az exportértékesítésiek 1,1 százalékkal nőttek, így az ipari termelői árak összességében 0,9 százalékkal emelkedtek.
A belföldi értékesítésre szánt ágakon belül a 30 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) – részben a hatósági ár szabályozásának módosításai következtében – 52,0 százalékos volt a drágulás. Az élelmiszeripar értékesítési árai 13,5 százalékkal emelkedtek.
Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 22,9, a beruházási javakat gyártókban 5,9, a fogyasztási cikkeket gyártókban 14,5 százalékkal emelkedtek az árak.
Az ipari exportértékesítési árakon belül a 90 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 2,1, a 9,8 százalékos súlyú energiaiparban 51,0 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak.
