A törvényjavaslat parlamenti beterjesztése idején is elhangzott az a kritika, hogy a kiszámíthatatlan geopolitikai helyzet, az orosz–ukrán háború miatt jobb lenne, ha nem nyáron szavazna a következő évi büdzséről az Országgyűlés, a kormány és a parlament kormánypárti többsége mégis ragaszkodott a kilenc éve működő eljáráshoz, és ezúttal is a nyári rendkívüli ülésszakban döntött a jövő évi büdzséről a parlament. A Pénzügyminisztérium vezetése ugyanis továbbra is úgy ítéli meg, hogy a vállalkozásoknak és a családoknak legalább fél évvel a következő esztendő előtt ismerniük kell a kormányzat jövő évre szóló elképzeléseit, ezzel párhuzamosan az adótörvényeket. A Világgazdaság új sorozatában a jövő évi büdzsét vesszük górcső alá, első részben a főbb számokat.
Csökken a deficit, beindul a növekedés
Az elfogadott költségvetés egyik legfontosabb sarokpontja, hogy a 2,9 százalékára csökken az államháztartás hiánya. Az a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanásakor három évre felfüggesztette a tagállamok számára a maastrichti kritériumok közül az államháztartási hiányra vonatkozó előírások teljesítését, de 2024-től a tagországoknak ismét be kell tartani a maastrichti követelményeket, azaz 3 százalék alatt kell tartani az államháztartási deficitet. Korábban, a koronavírus előtti években a magyar büdzsé hiánya rendre a maastrichti előírás alatt volt, ezzel távol kerültünk az esetleges uniós túlzottdeficit-eljárástól. Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2024. évi a kiadási főösszegét 40 755 milliárd 101,1 millió forintban, a bevételi főösszegét 38 240 milliárd 315,2 millió forintban, a hiányát 2514 milliárd 785,9 millió forintban állapította meg.
Az elmúlt három év alatt a magyar kormány is élt az Európai Bizottság által engedélyezett lazítással, de azért figyelt az előírásokra, idén már csak 3,9 százalékra tervezte a Pénzügyminisztérium a deficitet. Az egyik államháztartásra vonatkozó közleményben rögzítették, hogy „a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére is tartja az erre az évre kitűzött hiánycélt”.
A közleményben arról is írtak, hogy az idei májusi hiány az elmúlt hét év legalacsonyabb ötödik havi deficitje volt. A kormány 2024-re 2,9 százalékos államháztartási célt tűzött ki, ennek betartása is komoly feladat lesz a kabinet számára. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy számos kockázat övezi a büdzsét, ezek közé sorolta egyebek között a vártnál kisebb GDP-növekedést és az állami bevételek esetleges kisebb teljesülését, illetve azt, ha az EU-s pénzek folyósítása továbbra is akadozna.
A jövő évi mértékét a Magyar Nemzeti Bank szakértői 3,5–4,5 százalék közé várják, de a legtöbb elemző is arra számít, hogy 2024-től tartósan 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság. A szakértők az elmúlt esztendőkben bejelentett nagy volumenű beruházásokra alapozzák a bruttó hazai termék számottevő bővülését, amelyek középtávon újra a hazai gazdasági növekedés gyorsulásához vezethetnek.
Erre az évre 1 százalékos növekedést jeleznek előre az NBH Bank elemzői, mivel az orosz–ukrán háború és az idén még erőteljesen érezteti a hatását. Suppan Gergely, a pénzintézet vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy idén a mezőgazdaság minden valószínűség szerint jobban teljesít majd, mint 2022-ben, mivel a tavalyi aszály miatt a mezőgazdaságnak nagyon alacsonyak a múlt évi bázisadatai, másrészt ebben az évben a csapadékosabb időjárás miatt is sokkal jobbak a kilátások, mint egy évvel ezelőtt.
Mérsélődik az államadósság is
Ha megnézzük a deficit és a növekedési cél mellett a jövő évi költségvetésnek az államadósság alakulására vonatkozó adatait, kedvezően alakuló jövő évi számokat látunk. Az államadósság GDP-arányos szintje a pénzügyi tárca számításai alapján 2024. december 31-ére várhatóan 66,7 százalékra csökken, ami 3 százalékpontos mérséklődés az idei év végére várt értékhez képest. A csökkenés alkotmányos kötelezettség is, amit a Költségvetési Tanács is teljesíthetőnek tart.
