Infláció: a vállalatok csak kihasználták a növekvő keresletet
A Makronóm Intézet elemzése szerint az elmúlt időszak statisztikai adatai arra utalnak, hogy kapcsolat van a vállalatok magas profitrátája és a munkavállalói bérek vásárlóerejének csökkenése között. A MagyarNemzet.hu által feldolgozott írás rámutat: a megnövekedett infláció okai között Európában egyfelől fontos figyelembe venni a háború és a szankciók szerepét, tekintve, hogy az energiaárak elszabadulása járult hozzá leginkább a tartós pénzromláshoz.
Fotó: Jászai Csaba / MTI
Továbbá amellett érvelnek, hogy a vállalati profitok megugrása nem ok, hanem tünet. A pandémia során végrehajtott fiskális és monetáris lazítás miatt megugró keresletre adott normális vállalati reakció, figyelembe véve a kínálati korlátokat.
Vagyis ne hibáztassuk a vállalati szférát, mert ők nem tettek mást, csak amit a közgazdasági tankönyvek is előírnak: amikor magas kereslettel találkoztak, megemelték az áraikat
– ismertette Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
A cégeknek is maguk felé hajlott a keze
Egyértelmű tehát a kapcsolat a profit és az infláció között: amíg a munkavállalók körében a bérük vásárlóerejének csökkenésében csapódtak le az emelkedő árak, addig a tőketulajdonosok esetében a profitráták emelkedését vonták maguk után. A szakértő hozzátette: az energiaválság időszakában tehát a tőketulajdonosok jobban jártak, mint a munkavállalók. A probléma az, hogy e mögött nincs valós többlet gazdasági teljesítmény.
Azaz, nem azért nőtt a profit, mert a vállalat beruházott és egyik évről a másikra áttért a tőkeintenzív termelésre. Egyszerűen csak kihasználta, hogy a magas kereslet időszakában emelhette az árait.
Mégpedig anélkül, hogy a kereslet visszaesésével szembesült volna. Így pedig a fogyasztók a magasabb árakon keresztül jelentős részben csak a magas profitokat fizetik meg.
Még mindig tanuljuk a piacgazdaságot
Az elemző szerint a kedvezőtlen régiós helyzetet magyarázhatja, hogy ezekben az országokban a piacgazdaság még viszonylag éretlen. Emiatt a vállalatok közötti verseny kevésbé erős, nagyobb terük van a cégeknek az árak emelésére.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
Az adatok – a MagyarNemzet.hu-n megjelent összefoglaló szerint – azt mutatják, hogy az Európai Unióban az utóbbi örvendett nagyobb népszerűségnek: 2021-ben a működési eredmény és vegyes jövedelmek (a profit) tíz százalékkal nőttek, míg a munkavállalói jövedelmek csak 5,8 százalékkal. Tavaly a két növekedési ütem 9,6, illetve 7,1 százalékot tett ki.
Vagyis látható az elmúlt két évet nézve, amikor a jövedelmek eloszlásáról kellett a vállalatoknak dönteniük, a munkavállalók helyett maguk felé húzott a kezük.
Ugyanezt mutatják a magyar adatok is, amíg a profitok 19,0, illetve 24,5 százalékkal emelkedtek 2021-ben, valamint 2022-ben, addig a munkavállalói jövedelmek csak 9,6, illetve 17,0 százalékkal.
