Keveset fogunk építeni, de az marha jó lesz mondta ki Lázár János építési és közlekedési miniszter XXVIII. országos építészeti konferencia megnyitóján, ahol a formálódó új jogszabály, a magyar építészetről szóló törvényjavaslat koncepciójáról beszélt hosszasan. A tárcavezető Lázár szerint ország megérett arra, hogy legyen egy minőségi előrelépés, ezért az építész szakmának szeretett  volna marshall botot nyújtani, a törekvései arról szóltak, hogy az építészek társadalmi megbecsültségét emelje.

Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Szerinte számos rossz kompromisszum születetett az elmúlt 30 évben mind az állam, mind a lakosság részéről, amikor volt anyagi fedezet, akkor a mennyiség volt a meghatározó, ehelyett most a minőségre szeretné a hangsúlyt. Személyes meggyőződése, hogy Magyarország túlépített, ezért meg kell fontolni, hogy mit építünk és hol építünk.

Az építészek vannak ma kormányon 

fogalmazott Lázár János, hozzátéve, hogy több mint 5 ezer javaslat feküdt a tárca asztalán, ami azt bizonyította, hogy szükség volt a változtatásokra, szerinte nem volt olyan a törvényjavaslata a kormánynak, amelyet ilyen mértékű vita előzte volna meg. Jelezte, hogy törvényjavaslat fix, de lehet módosítani, nincs olyan dolog, ami ne képezhetné a vita tárgyát. Ennek a törvénynek van egy kisebb testvére, ami megszületetett, ez az állami beruházások rendjéről szóló törvény. 

Az a terv, hogy a mestert védjék a kontártól.

Lázár arról is beszélt, hogy a tervtanácsok szerepéről nagy vita volt, szerinte fontos lenne, hogy merjenek állást foglalni is, az a jó főépítész, akinek van álláspontja és mer is konfliktust vállalni a polgármesterrel szemben. Ő maga is ezt tapasztalta, nem is volt főépítésze, jegyezte meg. Az országos tervtanácsi döntésekről 1200-at nézett végig, kétharmaduk nem ment át, szerinte ez nem véletlen, ő maga a tervtanácsok elkötelezett híve. Azt javasolja, hogy építési szabályok alól való felmentést legszükségesebb esetében, havaria helyzetben adjon a kormány.

Azt is javasolja, ami nagy vitákat fog kiváltani, hogy a beépítés növekedése, nem eredményezheti a zöldfelületek csökkenését, tehát azt pótolni kell. Ezért a barnamezős területekre kell helyezni a hangsúlyt, a beruházókat ebbe az irányba kell terelni. „A beruházót abba az irányba kell terelni, hogy nyúljon a zsebébe”, mondta, hozzátéve, hogy szeretné felmérni, kataszterbe sorolni a barnamezős területeket.

Jelezte, hogy a törvény egyik fontos változása a helyi szempontok érvényesítése, ebből a kérdésből nem lehet szerinte kihagyni a legkisebb önkormányzatokat. De hangsúlyozta, nem csak lokálpatriótának kell lenni, hanem patriótának is. 2010 óta 30 ezer milliárd forint értékű építkezés zajlott Magyarországon, ebből 80 százalékához semmi köze nem volt a magyar gazdaságnak, ezért szeretnék erősíteni a hazai építésgazdaságot.

A szabályozás célja, hogy a meglévő magyar építőipari cégeket és az újakat helyzetbe hozza a külföldiek rovására – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy tisztában vannak azzal, hogy ezt támadni fogja az EU, de elmennek a falig, még akkor is, ha német példákat ültetnének a hazai joggyakorlatba. Azzal is tisztában vannak, hogy ez milyen üzleti érdekeket fog sérteni.