A keleti, ázsiai munkavállalók iránt nemcsak Magyarország részéről van óriási érdeklődés, hanem Európa szinte minden országából – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastjében, a Bruttó legújabb adásában Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője. Egyebek között arról is beszámolt, hogy Ausztria éppen most indítja újra azt a Fülöp-szigeteki vendégmunkások alkalmazásáról szóló egyezményt, amelyet bő 30 évvel ezelőtt, éppen a magyar rendszerváltás idején szüntetett meg.
Habár az osztrákok sokáig innen szívták el az egészségügyben és az idősgondozásban szükséges munkaerőt, mára már itt sincs elég munkavállaló, így ők is Fülöp-szigetek felé fordultak.
Az Ázsia felé fordulás nem magyar sajátosság, megfigyelhető a kelet-európai és a nyugat-európai országok körében
– mondta a szakértő, hozzátéve, hogy legalább két-háromszoros bérkülönbségre van szükség ahhoz, hogy vonzó legyen egy adott ország a vendégmunkások számára. Szerinte ez Magyarország esetében megvan: jelenleg mintegy felét keresik odahaza annak, amennyit itt kaphatnak. Szintén fontos szempont a munkakultúra. Ezek az országok olyan munkakultúrával rendelkeznek, amelyek kelendőek a gyártók körében:
- fegyelmezettség,
- nagy munkabírás,
- gyorsaság és
- jó kézügyesség jellemzi őket.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Magyarországon jelentős számban vannak jelen dél-koreai, kínai és japán cégek, így az anyavállalatoknak már van tapasztalatuk a vendégmunkások alkalmazásáról.
A Fülöp-szigeteki vendégmunkásokról elmondta, nagyon jól beszélnek angolul, miután a 100 milliós országban ez az egyik hivatalos nyelv. Több évtizedes hagyománya van ott a külföldi munkavállalásnak, miközben nagyon beolajozott állami intézményrendszer segíti a munkavállalókat, hogy összekapcsolja a nyugat-európai ügynökségekkel és munkaadókkal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Fülöp-szigetek római katolikus ország, és ez illeszkedik a magyarországi kulturális közegbe.
