Főleg a kapzsiság hajtja az inflációt, viszont a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett árfigyelő rendszer nemcsak működik, hanem mérsékli is az áremelkedést. Erre utalnak a legfrissebb KSH-adatok is.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A harmadik Vidék-konferenciát Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadása nyitotta, majd Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter is felszólalt.
A kettő között, majd a rendezvény délutáni programjában is panelbeszélgetések zajlanak. Az első ilyenen Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője és Rigó Csaba, a elnöke arról tárgyalt, hogy mi hajtja az élelmiszerárakat.
A nyitó kifejezés a „greedflation”, azaz „kapzsinfláció” volt, részletesebben kifejtve, hogy létezik-e a kapzsiság hajtotta áremelés, ami az inflációt is hizlalja?
A beszélgetőpartnerek szerint igen, létezik.
Ötszörös nyereséghányad
Rigó elmondta, hogy a piacelemzéseikben már 2022-ben kimutatták a jelenséget, és bárki érzékelhette a mindennapokban is. Emlékeztetett, hogy 2021-től ívelt felfelé az a teljes csúcsot 2023 januárjára érte el, ezen belül viszont az élelmiszer 2022 decemberében, méghozzá 44,8 százalékos értékkel: ennek ékes példája a trappista sajt, amely 1800 forint/kiló körüli árról 4000 forint fölé drágult.
Túlzó árazásról akkor beszélhetünk, ha valaki erőfölényben van és ezzel visszaél. Ezt nehéz bebizonyítani, több évig tart, mert nincs törvény a nyerészkedésre, még akkor sem, ha a cselekmény tetten érhető
– mondta Rigó Csaba. Kiemelte, hogy egyes szektorokban (például hadászat, gyógyszeripar, energetika, szállítmányozás, bank) kiemelkedő bevételeket és profitot értek el, és akadt olyan termék, amelynél 2021-ről 2022-re ötszörösére nőtt a nyereséghányad – ilyen esetben joggal mondhatják, hogy nyerészkedés történt.
Nem öldöklő, de mindennapos árverseny
A friss KSH-adatok szerint az augusztusban mért 16,4 százalékról szeptemberben 12,2 százalékra mérséklődött az infláció éves összevetésben. Az előző év adataihoz képest az élelmiszerek árának emelkedése 15,2 százalék volt szeptemberben az augusztusban mért 19,5 százalék után. A GVH szerint az árfigyelő rendszer hatékonyságát bizonyítja, hogy indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 56-ban csökkentek az átlagárak, átlagosan 6,7 százalékkal.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Hortay Olivér emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, hogy az MNB eszközrendszere nem elegendő az infláció letöréséhez, innen továbblépve érdeklődött, hogy a GVH-nak van-e fejszéje.
Rigó Csaba úgy felelt, hogy gyorsított ágazati vizsgálatokkal azóta is keresi a túlzó árazásokat, illetve egyéb rossz eltéréseket a GVH,
itt szóba került a Booking.com is, valamint az árfigyelő rendszer. Utóbbi esetében finomította korábbi minősítését, miszerint „öldöklő árverseny kezdődött”, mostanra ez „mindennapos versennyé” mérséklődött.
Szerinte az árfigyelő hasznos eszköz, mert nem tolakodó, de alkalmas arra, hogy 60 áruházlánc 1200 boltjának kínálatát egy felületen lehessen összehasonlítani, mindez ráadásul növeli a fogyasztói tudatosságot. Arra is jó, hogy megfigyeljék a vásárlói szokásokat, gyűlnek az adatok, ami mentén el lehet majd indulni új vizsgálatokkal is. A KSH jelentése szerint megfeleződött az élelmiszer-infláció mértéke, mióta az online árfigyelő rendszer működik.
Másfélszeres a GVH hasznossága
Világszerte a versenyhivatalok igyekeznek kiszámolni, mennyi társadalmi hasznot hajtanak és ez miként viszonyul a működési költségekhez.
Rigó szerint e jóléti haszonszámítás alapján a GVH másfélszer annyi hasznot hajt, mint amennyibe kerül – erre ő büszke, de növelni szeretne rajta. E növekedésnek területe lehet a karácsony előtti Black Friday, amikor rendre megtévesztik a fogyasztókat.
