Körülbelül 4,8 millióan dolgoznak Magyarországon, ehhez képest az egészségpénztárak egymilliós taglétszáma nem tűnik soknak. Mi fogja vissza a növekedést?
Egyrészt a nyugdíjpénzárak és az egészségpénztárak fékezik egymást, a 150 ezer forintos adókedvezményt ugyanis összevontan használhatják fel a tagok, így egyre inkább szükség lenne a megemelésére. A nyugdíjpénztárakra vonatkozóan az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége készített egy kutatást, amelyben azt vizsgálta, mennyi lehet a potenciális, még toborozható létszám, figyelembe véve, hogy kiesnek azok, akiknek van pénzük, de nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, mert 25 év alattiak vagy 65 felettiek, esetleg már kihasználják a gyermekek után járó adómentességet. A felmérés szerint mindössze 500 ezer fő azoknak a száma, akikkel bővíthető lenne még a pénztár, ami nagyon csekély szám. Tovább rontja a helyzetet, hogy a jelenlegi feltételek mellett a munkáltatói oldalon nincs igazi kedvezménye a pénztáraknak. Sajnos mindezek miatt előfordul sok esetben, hogy
az állam pont azokat nem támogatja, akiknek igazán nagy szükségük lenne arra, hogy dedikált forrásból egészségügyi vagy nyugdíjkiadásokat finanszírozzanak.
Összehasonlításként: 2012-ben a pénztárak bevételének 80 százalékát a munkáltatók adták, miközben ez a szám most 15 százalék körül van.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Nem minden munkáltató által beléptetett tagból lett önkéntes, aktív befizető. Mi történik az inaktív tagokkal, és mennyi pénz van az alvó számláikon?
Pénztáranként változó, hogy mennyi tag van, és mennyi pénzt hagynak parlagon heverni. A Prémiumnál az az elv, hogy nem válunk meg azoktól a tagoktól sem, akik átmenetileg nem fizetnek be pénztári számlájukra. Megtartjuk őket, folyamatosan próbáljuk aktivizálni, elmagyarázni, milyen előnyeik származnának a pénztárhasználatból.
Mi az oka a passzivitásnak?
Elsődlegesen az ismerethiány, sokan nem értik és bonyolultnak tartják a pénztárhasználatot. Az egészségpénztárak esetében szerencsére sokat változott a tagok hozzáállása az elmúlt időszakban, ehhez hozzájárult az is, hogy az innovatív fejlesztések révén egyre egyszerűbb befizetni a pénztárba, és használni a szolgáltatásokat. Az egészségpénztárak mintegy húszezer elfogadóhellyel rendelkeznek országszerte, így
nem lehet gond az egészségpénztári megtakarítás felhasználása.
Sőt, arra is van megoldás, ha valaki nem akar előre gondolkodni, nem akar takarékoskodni: a Prémium Egészségpénztárnál elérhető úgynevezett Csodakártyára például csak akkor szükséges befizetnie a tagnak, amikor el akarja költeni az összeget, így nem kell pénzt tartani a számlán. A csodakártyás befizetés pénztárunknál már a bevétel több mint 25 százalékát adja.
Egyre kevesebben fizetnek zsebből a magánrendelőkbenEltűnt a magánegészségügyi piac egy része, a visszaesést a legtöbb szolgáltató érzi, az esetszámok tizedével csökkentek. Jellemzően a saját zsebből fizető pácienseknek veszett nyoma, vagy vándoroltak át az egészségpénztárakhoz, hogy az adójóváírással optimalizálják költésüket. A halasztható műtéteket halasztják, és stagnált a magánellátásban végzett daganatos műtétek száma, miközben terhesgondozásra nem járnak kevesebben magánrendelőkbe. |
Mennyire jellemző, hogy a tagok egy-egy nagyobb összegű kiadásra előre gyűjtenek?
Többféle ügyfél van: a kifejezetten hosszú távon gondolkodók, akik meghatározott cél nélkül, míg mások meghatározott céllal gyűjtenek, és olyanok is, akik nullán tartják a számlákat, és csak akkor töltik fel, ha költeni akarnak.
Az inflációs hatás miben látszik leginkább?
Leginkább a fogyasztás visszaesésében, amit alátámaszt az is, hogy a vásárlói kosarak nem nőnek az ütemében. Az életszínvonal romlásával ugyanis mindenki jobban odafigyel arra, mire költ.
Hiába próbálunk spórolni azonban, a drasztikus áremelkedések miatt így is többet kell a szolgáltatásokra fizetnünk.
Az egy főre jutó pénztári befizetések meredeken emelkedtek az elmúlt évben.
Fotó: Shutterstock
Az igazi hajrá a karácsony előtti időszak, amikor az éves befizetések 30 százaléka érkezik be. Sikeresebb ilyenkor a tagtoborzás is?
Fontos a tagtoborzás, de ilyenkor inkább arra koncentrálunk, hogy a saját ügyfelek figyelmét felhívjuk a kihasználatlan lehetőségeikre.
Meglepően olcsó a Prémium havi 185 forintos egészségbiztosítása, de más fix havi díjas szolgáltatások is kifejezetten kedvező áron vehetők igénybe. A tagok mennyire és mire használják ezeket?
Van egy alapértelmezett csomagunk Védőháló néven, amely most is közel 180 ezer tagunkat biztosítja. A szolgáltatást a piacon elsőként vezettük be közel tíz éve, és nevetségesen alacsony ára ellenére több százezer forintért vehet igénybe különféle egészségügyi szolgáltatást (CT, MRI, endoszkópia, labor, ultrahang, egynapos sebészet) a biztosított pénztártag. Vannak kifejezetten járóbeteg-egészségbiztosítások is, amelyeknek nagyjából 1500 előfizetője van 6-8 ezer forintos havidíjért. Eziránt is megnőtt az érdeklődés az elmúlt egy évben. Komoly potenciált látunk abban, hogy a jövőben is kihasználjuk a nagy vásárlóként megszerezhető előnyöket a biztosítási piacon.
Nagyot dobna a befizetéseken, ha a 20 százalékos adó-visszatérítés újra 30 százalék lenne?
Lassan a 150 ezer forint válik a növekedés igazi gátjává, hiszen a nyugdíjpénztárakkal is össze van kötve, közösen lehet igénybe venni. Ahhoz, hogy valaki maximálisan igénybe tudja venni a 20 százalékos adó-visszatérítést, 750 ezer forintot kell befizetni az egészség- és nyugdíjpénztárába együttvéve.
Ma Magyarországon az egészségügyi magánkiadások összege ezermilliárd fölött van, ami a kevesebb mint 10 millió lakossal elosztva 110 ezer forint fejenként.
Az átlagkeresetet elérő családokban ez inkább 200-300 ezer forint lehet. Háromtagú családdal számolva ez az összeg már 750 ezer forint, vagyis ez azt jelenti, hogy egy közepesen kereső háromtagú családban már nem marad adó-visszatérítés a szülők nyugdíj-megtakarításra.
Évek óta gyógyszerre költenek a legtöbbet a tagok, ez idén is így van?
Nálunk már
többet költenek klasszikus egészségügyi szolgáltatásokra, mint gyógyszerre.
De ez a kettő arányaiban hasonló: az előbbi 37, az utóbbi 35 százaléka a kiadásaiknak. Kiemelkedő a fogászati költség is 12-13 százalékkal.
Korábban lakásrendelők sokasága üzemelt a szürkezónában. Érzékelhető az egészségpénztárak révén a fehéredés?
Mindenképpen, hiszen akinek van egészségpénztári számlája – változó sikerrel –, igyekszik számlát kérni az egészségügyi kiadásairól. Nincs becslésünk a szürke- vagy feketezóna nagyságáról, de biztos, hogy javuló a tendencia, mivel egyre több helyről kapunk számlát. Még mindig vannak azonban olyan orvosok, fogászati rendelők, amelyek üzemeltetői nem akarnak szerződést kötni az egészségpénztárakkal.
