Magyar gazdaság

Magyar–izraeli kapcsolatok: igen szoros a gazdasági partnerség Tel-Avivval

Mára a közel-keleti országok közül Izraellel tartjuk fenn a legszorosabb kapcsolatrendszerünk egyikét, ami a jelenlegi háborús helyzetben is megmutatkozik – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egyik legutolsó elemzésében. Az elmúlt évek politikai és gazdasági eseményei lehetővé tették a két állam még szorosabb együttműködését, így az addig is stabilnak tekinthető szövetséget még magasabb szintre sikerült emelni.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése kitér arra, hogy a mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak és leszármazottaik teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után tértek vissza a térségbe. Népességében jelentős az arabok száma is, 2022-ben a teljes lakosság (9,6 millió fő) 21,1 százalékát tették ki. Izrael a Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahús és a gabonafélék képeznek, ezekből importra szorul az ország.

Izrael népességében jelentős az arabok száma, 2022-ben a teljes lakosság (9,6 millió fő) 21,1 százalékát tették ki.
Fotó: Mahmud Hams / AFP

Mivel az ország ásványi kincsekben szegény, a legfontosabb iparágak között van a csúcstechnológiai termékek gyártása, a fémfeldolgozás (főként importnyersanyagokból), a katonai és védelmi felszerelések gyártása, a textilipar, az élelmiszeripar, valamint az építőipar is. 

Jelentős bevételi forrást biztosít a turizmus,

amely főként a tengerparti városokra és a történelmi-vallási emlékhelyekre koncentrálódik. Az ország gazdasági lehetőségeire nagy hatással van a földközi-tengeri térségben néhány éve feltárt új gázlelőhelyek kitermelése is. Az erre vonatkozó regionális együttműködések már 2016-ban megindultak, ekkor Izrael Jordániával kötött megállapodást, utána Egyiptommal hozott tető alá hasonló szerződést gáz szállítására.

Izrael exportjában az elektronikai berendezések, a szoftverek, számítástechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, gyümölcsök, vegyi anyagok, haditechnikai eszközök, valamint csiszolt gyémántok teszik ki a legnagyobb arányt. A közel-keleti ország elsődleges exportpartnere az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hongkong, Kína és Belgium. Importjába főként nyersanyagok, hadi eszközök, termelőeszközök, üzemanyagok, gabonafélék és egyéb fogyasztói javak tartoznak. Fontos beszállító partnere az Egyesült Államok, Kína, Svájc, Németország, az Egyesült Királyság és Belgium is.

Dinamikusan nőtt az Izraelbe áramló működő tőke

Az elmúlt években dinamikusan nőtt az Izraelbe áramló működő tőke (FDI) volumene: 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 milliárd 760 millió amerikai dollárt. 

A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50 százaléka jellemzően onnan származik

– mutat rá a tanulmány.

Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, valamint a tudományos területek a befektetések célpontjai. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandiába küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik az izraeli tőke.

Magyarország röviddel az 1948-as eseményeket követően felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. Az 1989-es demokratikus fordulatot és rendszerváltást követően a keleti blokk országai közül az elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai viszonyokat, amelyek mára számos területet lefednek.

A cégeknek sem hiányzott az izraeli háború: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok épp fénykorukat élik

Nem csak a politikai megnyilvánulások szintjén élénkültek a magyar–izraeli gazdasági kapcsolatok az utóbbi tíz évben, a számok is azt mutatják, hogy egyre intenzívebb az együttműködés a két ország között: a kereskedelmi forgalom tavaly 750 millió dollárt tett ki, ami rekordnak számít. Mind az mind az számottevően bővült 2021-hez viszonyítva, és a jelek szerint idén is folytatódik a növekedés, hacsak a háború eszkalálódása nem borítja a cégek terveit.

Így a két ország közötti együttműködés kiterjed a biztonságra és a közel-keleti stabilitás elérésére. Magyarország részt vesz az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelemben, emellett hazánk támogatja a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti kapcsolatokat, az antiszemitizmus elleni globális fellépést. Hazánk támogatja a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködés erősítését a közel-keleti stabilitás megteremtése érdekében. A gazdasági együttműködés fejlődését jól jelzi, hogy 

a 2000-es évek óta folyamatosan és nagymértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. 

A kétoldalú külkereskedelmet magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió dollár értékben szállítottunk termékeket Izraelbe.

A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. 

A Magyarországra érkező izraeli termékimport 2021-ben 224 millió dollár volt. 

A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.

Jelentős izraeli tőkebefektetések Magyarországon

A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es évek tekinthetők eredményesnek.

2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 

2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti országból.

Magyarországon főként a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár Zrt., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártási ágazatokban (CARDO Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel. A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, K+F, tudás és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg, mint potenciális befektetők. 

Vaskupola-szerződés

A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi területre is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, melyeket részben Nyírtelken gyártanak.

Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedekben. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így a jelenlegi háborús helyzet kapcsán is Magyarország a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.
 

 

izraeli háború izraeli tőke tőkebefektetés Közel-Kelet export
Kapcsolódó cikkek