A magyar lakosság több, mint 90 százaléka rendszeresen böngészi az internetet, többségük rendszeresen vásárol is az online térben. Ennek megfelelően érezhetően a lakossági oldalon is növekszik a kiberbiztosítások iránt az igény.
Fotó: Shutterstock
A mobileszközök és a laptopok számának folyamatos emelkedése mellett jelentősen emelkedett az adathalász kísérletek aránya is, amikor például internetes csalók a bankkártyaadatokat, vagy az internetbankos belépési azonosítókat és jelszavakat próbálják megszerezni.
Sok ügyfél naiv és tájékozatlan
Az adathalászatkor elvesztett adatok a banki gyakorlat szerint többnyire az ügyfélnek felróható viselkedés miatt valósulnak meg, és amennyiben ez bizonyíthatóan így van, úgy a bankok nem kötelesek visszatéríteni az ügyféltől közvetlenül kicsalt összeget.
Ellopott bankkártya vagy adathalász-támadás esetén is fontos azonban, hogy az ügyfél minél hamarabb letiltsa a bankkártyáját, ilyen esetekben a kárt – amennyiben az bizonyíthatóan nem az ügyfél hibájából történt – a bank megtéríti.
„Ennek ellenére egyelőre sem a lakossági, sem a vállalati szegmensben nem túl elterjedt biztosítási fedezet a kiberadat-védelem jelenleg Magyarországon, miközben más külföldi országokban már a lakossági ügyfelek is előszeretettel veszik igénybe néhány eurós havi díj mellett ezt a szolgáltatást” – tájékoztatott érdeklődésünkre Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország ügyvezető igazgatója. A cégcsoport partnerei közül itthon a Colonnade Biztosító nyújt vállalati ügyfelek részére személyre szabott ajánlatot, olyan fedezetekre, mint például személyes és vállalati adatok szivárgása és ezekkel az adatokkal való esetleges visszaélések miatt harmadik félnek nyújtott kártérítés és sérelemdíj, elektronikus adatok helyreállítása, zsarolás vagy éppen hálózatkiesés fedezete.
Magyarországon a Europe Assistance több biztosítási megoldást is kínál erre az esetre, például az MBH Banknál a CIG Pannónia Biztosítóval együttműködve, az MVM-nél önállóan, míg a BNP Paribas-szal szintén közös együttműködésben érhető el ez a szolgáltatás. Az ATM-nél elkövetett rablótámadás, vagy egy számítógépes adatmentés a legtöbb lakásbiztosításban is választható fedezet, így más biztosítóknál is elérhető
– utalt rá a Netrisk Magyarország első embere.
Fotó: Shutterstock
A home office elterjedésével nőtt a céges laptopok és mobiltelefonok száma is. Fontos, hogy a lakásbiztosítások többsége kizárólag a saját tulajdonra nyújt védelmet, így amennyiben céges mobileszközöket használ valaki, akkor érdemes lehet ezekre külön biztosítást vásárolni a lakásbiztosításban.
Az internetezők háromnegyede még nem hallott a kiberügyletek biztosításáról
Ahogyan növekszik az internetes vásárlások aránya, illetve az online felületen vásárolt cikkek értéke, úgy nő az online piactereken is a biztonságos vásárlás iránti igény. Ezt szolgálja ki az internetes térben elkövetett csalások esetére köthető biztosítás, amelyről azonban – az MBH Bank legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint – a válaszadók 72 százaléka még sohasem hallott, pedig rendkívül hasznos eszköz a visszaélések megakadályozására.
Bár még mindig a biztosítás díja az elsődleges szempont az ügyfelek számára, a nyújtott szolgáltatás, a megbízhatóság és az elérhetőség is egyre fontosabb.
A kutatás eredményéből kiderült, hogy a megkérdezettek 86 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, és pozitív tendencia, hogy egyre többen kötnek hitelfedezeti biztosítást a nem várt élethelyzetekre. „A közvetlenül a biztosítónál és a biztosítási alkuszoknál megkötött szerződéseken túl fontos csatorna a banki hálózat is, hiszen egyre többen tudják, hogy a pénzintézeteken keresztül is lehet biztosítást kötni” – hívta fel a figyelmet Ungvári Krisztián, az MBH Bank biztosítási vezetője.
A jegybank folyamatosan a védekezést segítő ajánlásokat ad a bankoknak
Az adathalászok, a kiberbűnözők tényleg hihetetlenül szofisztikált módszereket fejlesztenek ki, miközben a hazai lakosság pénzügyi tudatossága, bár kétségtelenül fejlődik, még mindig hagy némi kívánni valót maga után. Mint ismert, az MNB ajánlásban fogalmazta meg elvárásait a bankoknak, elektronikus pénzkibocsátó és pénzforgalmi intézményeknek a pénzforgalmi bűnözői visszaélések észlelése, kezelése és megakadályozása érdekében.
Az egyes elemeit tekintve több lépcsőben – 2024. január 1., szeptember 1., illetve 2025. március 1-jétől – alkalmazandó felügyeleti szabályozó eszköz célja a piaci szereplők jogalkalmazásának, illetve egységes gyakorlata kialakításának támogatása is. Az ajánlás a jegybank korábban bejelentett Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, illetve a partnereivel közösen indított KiberPajzs ügyfél-edukációs kampány sorába illeszkedik.
Fotó: Shutterstock
A bankkártyával kapcsolatos kellemetlen események, csalások között – amennyiben egyértelmű, hogy a kártyabirtokos ártatlan –, a bank megtéríti a kárt. Igaz, ha kiderül, hogy az ügyfél nem volt vétlen, a bank visszaveszi a kompenzációt!
Az internetes tranzakcióknál viszont gyakran hosszadalmasabban ki kell vizsgálni az ügyet. Ha súlyosan gondatlan az ügyfél, a bank nem fizeti meg a kárt. Ezért jegybanki elvárás, hogy a pénzforgalmi keretszerződésben és azt megelőző ügyfél-tájékoztatásban a visszaélések kapcsán el kell különíteni az abban érintett ügyfél esetleges súlyosan gondatlan (kirívóan észszerűtlen, szinte szándékos) magatartását az egyszerű gondatlanságtól. Nem lehet gyengíteni a jogszabályokhoz képest a piaci szereplőkre vonatkozó kárviselési szabályokat, s az adott ügyfél magatartását egy konkrét esetben annak körülményei alapján és nem általánosan kell megítélni.
