Fokozatosan helyreállhat a költségvetés egyensúlya az letörésével és a fogyasztás beindulásával párhuzamosan – állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató a legfrissebb elemzésében. A cég annak kapcsán értékelte a költségvetési és gazdasági folyamatokat, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján arról beszélt: az egyensúly és a növekedés elérése nem egymást követően elérendő cél, hanem egyszerre is megvalósítható. Ha ugyanis a reálkeresetek ismételten növekedési pályára állnak, az emelkedő adóbevételek helyreállíthatják a költségvetés egyenlegét.
A gazdaságkutató emlékeztet Nagy Márton szavaira, aki rámutatott, hogy az elszálló költségvetési hiányt nem a kormány felelőtlen költekezése, hanem a költségvetésen belül leginkább hangsúlyos, fogyasztást terhelő adóbevételek elmaradása okozta. Ezen kategóriába sorolandó adóbevételek a Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint az év első nyolc hónapjában 5728,7 milliárd forintot tettek ki, ami az éves előirányzat (10 187,7 milliárd forint) 56,2 százaléka.
Jogos feltételezés, hogy mivel augusztus végével az év háromnegyede eltelt, a tervezett adóbevételek közel 75 százalékának is be kellett volna folynia az államkasszába, azonban ez a fogyasztás éven belüli ciklikusságának köszönhetően téves elmélet
– írják, jelezve, hogy az év végi ünnepi szezon alatt a lakossági fogyasztás rendszerint megugrik, így az év utolsó két hónapjában az időarányosnál nagyobbak az áfabevételek. A 2023-as adatokat a tavalyi év azonos időszakához mérve megállapítható, hogy idén a fő alkategóriák esetében (általános forgalmi és jövedéki adó) az időarányos teljesülés 14 és 8,7 százalékkal elmaradt a 2022-es értékektől.
Megfigyelhető a jelenség, hogy a kelet-európai és dél-európai államokban jellemzően magasabb a fogyasztást terhelő adóbevételek költségvetésen belüli aránya. Magyarország 45,5 százalékkal a ranglista negyedik helyén áll holtversenyben Bulgáriával, csak Lettországban és Horvátországban magasabb a fogyasztási adók aránya, 53, illetve 65 százalék.
A rendszerváltást követően több kelet-közép-európai országban az volt a koncepció, hogy mivel a nyugat-európai országokkal szemben ebben a régióban a gyarmatbirodalom hiánya, illetve a szocialista rendszer miatt nem volt lehetőség az évszázados vagyongyűjtésre, és nem tudott kialakulni a tőkés réteg, a vállalkozási kedv javítása és a tőkefelhalmozás érdekében nem az emberek jövedelmét, hanem a fogyasztását adóztatják. Az alkalmazott áfakulcsokat vizsgálva meglepő lehet, hogy annak ellenére, hogy Dánia és Svédország az egyik legmagasabb, 25 százalékos forgalmiadó-mértéket alkalmazza, adóbevételeik szerkezete ezt nem tükrözi (20. és 15. hely). Emögött az áll, hogy mindkét országban a személyi jövedelmeket terhelő adó az egyik legmagasabb, több mint 50 százalékos.
