Nagy Márton: a jegybank küklopszüzemmódban működik, reméljük, nem vakul meg

„Küklopszüzemmódban működik a jegybank, reméljük, nem vakul meg” – szúrt oda a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaság jubileumi konferenciáján. A tárcavezető szerint két fontos dolog is történt szeptemberben: egyrészt hosszú idő után végre nőttek a reálbérek, másrészt – ennek a legkevésbé örül – ettől a hónaptól már pozitív lesz a reálkamat. Elmondta, az MNB-vel az a gond, hogy csak és kizárólag az infláció letörésével foglalkozik.

Túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki egy viharból

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy túl vagyunk a fordulaton, jövünk ki a viharból: „Most már lehet egyenesen menni, ezért stratégiai nyugalomra van szükség.” Az idei az infláció letörésének éve, 2024 a növekedés helyreállításáé. Mindkét tényezőben a kormány vezető szerepet tölt be, ezért a gazdaság szereplőivel próbálnak szövetkezni.

A miniszter arról is beszélt, hogy egyszerre lehet az infláció letörése ellen küzdeni és a növekedés beindításával foglalkozni. Ebben kulcskérdés lesz a fogyasztás helyreállítása. A növekedés és egyensúly helyreállításának receptje, hogy „hozd rendbe úgy, ahogy elromlott”. Elismerte, hogy a költségvetésben is keletkeztek lyukak a fogyasztási csapda miatt, ami a magyar gazdaság jellegzetességéből fakad, ugyanis a költségvetés fogyasztásiadó-, és nem szja-alapú. Ilyen szempontból Magyarország teljesen eltér a többi országtól.

Reálbér-emelkedés a kulcs a fogyasztás szempontjából

Nagy Márton úgy gondolja, több tényező is támogatja a reálbér-növekedést: egyrészt novemberben a nyugdíjasok megkapják a korrekciót, így 78 ezer forint pluszra számíthatnak, másrészt jövőre jön a minimálbér-emelés, amely 10 és 15 százalék között lehet, miközben az infláció 6 százalékos lesz. Úgy látja, hogy visszatérhet az 5 százalékos reálbér-dinamika 2024-ben, és ha így lesz, akkor egy gyors visszapattanás jöhet, és 4 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.

Annak ellenére sem, hogy az infláció kettészakította az országot: a belgazdaságot például jelentősen lassította, miközben az exportorientált szektorral semmi gond nincs, ott semmit nem éreznek ebből a válságból. De a kiskereskedelemben is nagyon nagy az aszimmetria: 

• megjelent a zsugorinfláció, tehát összetételhatást is meg lehet figyelni, 
• az utóbbi miatt is csökken az áfabevétel, ugyanis alacsonyabb áfatartalmú termékeket fogyasztanak a vásárlók.

Nem az állam viselkedik felelőtlenül

A belső kereslet visszaesésével a költségvetés bevételei jócskán elmaradtak a tervezettől, ugyanakkor a költségvetési hiány nem azért van, mert az állam pazarló, hanem mert bevételi oldalon van probléma, amely az áfából ered.

– mutatott rá. Kifejtette: az állam összes bevételéből nagyon magas az áfabevételek aránya, miközben az szja-bevételek arányaiban kisebb tételt jelentenek. Szerinte ezt a válságkezelés során is figyelembe kell venni. „Ha valaki ezt nem érti, azt se érti, hogy miért mondom azt, a fogyasztáson keresztül kell helyreállítani a növekedést” – mondta. 

Rámutatott: az export lendületével és az energiaárak csökkenésével a külkereskedelmi egyenleg gyorsan helyreállt, ami a folyó fizetési mérleget is pozitív irányba fogja fordítani. Ha ilyen a gazdaság állapota, nincs mitől félni a miniszter szerint, ugyanis pluszeuró áramlik be.

Átmeneti válság, nincsen probléma a munkaerőpiacon

A beruházási ráta továbbra is 27 százalék fölötti, és lényegében elsők voltunk tavaly is. Jelezte, hogy a kormány sikeresen megvédte a munkahelyeket, a foglalkoztatás továbbra is csúcson van, a munkanélküliség pedig mélypont közelében. Közölte: ez a válság teljesen más, mivel nincsenek elbocsátások, de ez nemcsak itthon, hanem egész Európában jellemző, mindenhol teljes foglalkoztatottság van. Ez pedig abból is ered, hogy a vállalatok is azt gondolják, átmeneti válságról van szó.