Szinte biztosra vehető, hogy lassít a kamatcsökkentések eddigi tempóján a Magyar Nemzet Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén – mondták egybehangzóan a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, miután május óta folyamatosan mérsékelte az egynapos betéti eszköz kamatát, havonta száz bázisponttal, míg az szeptemberben össze nem ért az alapkamat szintjével. A múlt hónap egyértelmű mérföldkő a hazai monetáris politikában, hét év után először került pozitív tartományba a reálkamat azzal, hogy az 12,2 százalékra mérséklődött, miközben 13 százalékon állt az effektív kamat, aminek legkevésbé Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter örül. Egyébként utoljára 2020 júliusában, a koronavírus-járvány idején mérsékelte az alapkamatot a jegybank, ma egészen hihetetlennek tűnő szintre, 0,6 százalékra.
Több forgatókönyv áll a jegybank előtt
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezetője a keddi kamatdöntő ülést megelőzően arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank kommunikációja alapján – amely hangsúlyosan pozitív tartományban szeretné tartani a reálkamatot a következő időszakban – három forgatókönyv körvonalazódik:
- változatlan kamatszint
- vagy 25,
- esetleg 50 bázispontos csökkentés.
A három lépés közül nem is feltétlenül annak van a legnagyobb hatása, hogy az alapkamat most 12,5 vagy 12,75 százalékon áll, hiszen ez nem akkora különbség. Ami sokkal inkább perdöntő, hogy mennyire akar a jegybank szigorú üzenetet küldeni a piacnak
– magyarázta, hozzáfűzve, hogy ha nagyon szigorúnak akar látszani, akkor nem változtat a kamaton, míg ha csak kicsit, akkor 25 bázisponttal mérsékli. Szerinte az utóbbi tűnik valószínűbbnek. Az elemző az alapkamatot év végére 11-11,5 százalék környékére várja, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a jelenleg kellően volatilis nemzetközi környezetben nehéz lenne teljesen pontos értéket mondani, főleg, miután a jegybank sem szolgált egyértelmű iránymutatással a várható kamatpályára vonatkozóan.
Új kockázat a Hamász és Izrael között kitört háború
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője hasonlóan vélekedik. Szerinte biztosra vehető, hogy a korábbi 100 bázispontos kamatcsökkentési ütemet nem fogja tartani az MNB kedden, és helyette 50 bázispontos ütemre vált. A lassítás mellett szól az is, hogy az inflációval párhuzamosan figyelemmel kell lennie a nagy jegybankok kamatpolitikájára, a forint árfolyamára, valamint a földgáz világpiaci árára. Ráadásul a nemzetközi befektetői hangulat sem éppen támogató.
Új kockázat is jelentkezett időközben, ez pedig a Hamász és Izrael között kitört fegyveres konfliktus, amely ha eszkalálódik, az olajárfolyam jelentős emelkedését idézné elő, és a hazai inflációra is hatást gyakorolna.
Regős arra hívta fel még a figyelmet, hogy amíg a Fed és az EKB nem kezd lazítani, addig a magyar monetáris politika mozgástere is szűkös, hiszen a piac elvár egy jelentősebb kockázati prémiumot. Márpedig a Fed még a kamatemelési ciklusát sem zárta le, így ez a tényező óvatosságra kell, hogy intsen – tette hozzá.
Az uniós forrásokon múlik a forint mozgása
Elemzők szerint a következő időszakban a forint mozgását leginkább az uniós forrásokról szóló hírek befolyásolhatják. Regős ennek tudja be azt is, hogy a hazai fizetőeszköz erősödött a héten, miután több pozitív üzenet hangzott el a miniszterek szájából. Úgy látja, ha ténylegesen megszületne a megállapodás, és megkezdődne a folyósítás, az érdemi forinterősödést hozhatna, míg a források további visszatartása gyengüléshez vezetne.
„A lengyel kormányalakítással kapcsolatos folyamatok, illetve az izraeli háború alakulása szintén befolyásolhatják az árfolyamot. Azaz az árfolyam akár erősen volatilis is lehet” – emelte ki a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki megjegyezte, hogy a nagyobb rángatásokat mindig váratlan események okozzák, ezeket azonban lehetetlen előrejelezni.
Mindenesetre Varga Zoltán úgy becsüli, hogy az euró-forint árfolyamában a 375–395-ös kereskedési sáv jelenleg az irányadó.
