Az amerikai kutatási eredményekkel ellentétben a Semmelweis Egyetem (SE) kutatói arra jutottak, hogy rendszeres hüvelyi szűréssel nagyjából harmadával lenne csökkenthető a koraszülések kockázata – az emberélet veszélyének mérséklésén túl ennek gazdasági haszna is lenne.
Fotó: Shutterstock
A kiindulópont, hogy az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a terhesség 37. hete előtti szülés számít korainak. 2020-ban a szülések 4–16 százaléka esett e tartományba – 13,4 millió baba született korán abban az évben –, nagy átlagban tízből egy. Magyarországon ugyanez a mutató 8-9 százalék, azaz kicsivel jobb a világátlagnál, amit a szakma az idehaza hagyományosan szigorúbb terhesgondozásnak tulajdonít. De ez lehetne még jobb – erre jutottak az SE kutatói.
A tünetmentesség is lehet nehézség
A Science Reports nemzetközi szaklapban publikált tanulmányukhoz 143 534 szülést vizsgáltak meg Indiától kezdve Európán át Amerikáig, emellett áttekintettek 10 634 vonatkozó tanulmányt is, majd a tartalmak szűrése után 13 adatait hasonlították össze a komplex elemzésükben. A fő kérdésük az volt, hogy csökkentheti-e a koraszülések kockázatát, ha a terhesség alatt rutinszerűen szűrik a hüvelyflóra abnormalitását.
Meghatározásuk szerint akkor abnormális a hüvelyflóra, ha felborul a baktériumok egyensúlya, és a normál esetben savas pH-érték lúgossá válik.
E megváltozott környezetben a káros baktériumok könnyebben szaporodnak, illetve telepszenek meg, ami fertőzéshez, utána a méhszáj megrövidüléséhez, végül koraszüléshez vezethet.
Mindennek a kiváltó okai lehetnek a terhességen túl:
- az antibiotikumkúra,
- az étkezés,
- a strandolás,
- a stressz,
- a szex, és
- a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban is mutattak ki összefüggést.
A tünetek is változatosak, hiszen bűzös folyás, égő érzés és hüvelyi fájdalom is következhet, a diagnosztizálás további nehézsége azonban, hogy a betegek gyakran tünetmentesek – itt jön képbe a javasolt szűrővizsgálat.
Mi a javasolt módszer?
A hüvelyi kenetvétel jelenleg nem része a terhesgondozási protokollnak, a szerepe pedig vitatéma tudományos körökben. Számos korábbi európai kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az abnormális hüvelyflóra szűrésével csökkenthető a koraszülés kialakulásának veszélye, ugyanakkor több amerikai szakmai szervezet eddig ezt nem látta bizonyítottnak – monda dr. Ács Nándor.
A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója hozzátette, ők inkább az európai mérésekhez igazodó következtetésre jutottak:
Megaelemzésünk eredményei arra utalnak, hogy a rutinszűrések (például Gram-festés, pH-érték-szűrés vagy kombinált), melyek egyszerűek és olcsók, csökkenthetik a koraszülés kockázatát.
Fotó: Shutterstock
A kutatás azt találta, hogy a tünetmentes várandós nők rendszeres szűrése csökkentette:
- 29 százalékkal a 37. hét előtti szülések kockázatát,
- 36 százalékkal a nagyon alacsonynak számító, 2500 gramm alatti születési súly kockázatát,
- 49 százalékkal a 32. hét előtti szülés kockázatát,
- 67 százalékkal az 1000 gramm alatti születési súly kockázatát.
Dr. Hoffmann Eszter, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának rezidense, a tanulmány első szerzője kifejtette, hogy a túlélésre az 1000 gramm alatti súllyal született babáknak van a legkisebb esélyük, ők általában 28-30 hetesen jönnek világra. Az ő esetükben egyszerű ecsetelő pálcás hüvelyi kenetvétellel az általános kockázatmérséklési mutatónál is hatásosabban, akár 67 százalékkal is csökkenthető a koraszülés kockázata, ami klinikailag is jelentős, és anyagi vonzata is van.
Sok ezer eurós megtakarítás
Magyarországon 2018-ban mintegy 8 milliárd forintot költöttek a koraszülöttek első féléves ellátására – állapította meg dr. Kovács Gábor A koraszülöttség betegségköltsége a közfinanszírozó szemszögéből című PhD-munkájában 2021-ben. Egy másik tanulmány alapján
a kismamák szűrése és a potenciálisan talált fertőzések kezelése 46 euróba (17 600 forint) kerülne, szemben azzal az 56 228 eurós (21,5 millió forint) összeggel, amibe a szűrés hiányában nem észlelt fertőzések és betegségek kezelése kerül,
ami nyilvánvalóan terheli az egészségügyi rendszereket is.
Ennek lehetne elébe menni a tárgyalt szűréssel, amit javasolnak az SE kutatói, akik a kezelési formák hatékonyságát és a koraszülések genetikai hátterét is kutatják majd.
