BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiev,,Ukraine,-,April,5,,2016:,Flashmob,"chain,Of,Unity

A fiatalok dönthetnek az Európai Unió közeljövőjéről – felkészülés a választásokra

Miközben hatalmas átalakulás előtt áll(hat) az Európai Unió, a korábbiaknál nagyobb választási aktivitást várnak jövőre az európai parlamenti választásokra. A politikailag egyre aktívabb fiatalságban különösen nagy potenciál rejlik, ezért még fiatalkvóta is jöhet. Ráadásul ezen bizonytalan időkben jön majd jövő nyáron a magyar elnökség.

Zajos fél év előtt áll az Európai Unió (EU), amelynek 2024. július elsejétől Magyarország lesz a soros féléves elnöke. Előtte, 2024. június 6–9. között európai parlamenti (EP) választást tartanak – idehaza éppenséggel 9-én, vasárnap –, és addigra merőben átalakulhat az intézményrendszer, ami felé már az idei, 2023. december 12-i csúcson tehetnek újabb lépéseket az illetékesek. Erre az átalakulásra, a föderalizmus irányába haladásra a szándék egyértelműen megvan, ám hogy mit szólnak ehhez a tagállamok, az EU választópolgárai és különösen a fiatalok, az más kérdés.

Kiev,,Ukraine,-,April,5,,2016:,Flashmob,"chain,Of,Unity
A fiatalok az EP-választásra is nagy hatással lehetnek. Fotó: Shutterstock

„Miért szavazzunk?” – ez volt a fő kérdése annak a szemináriumnak, amelyet a szomszédban, Pozsonyban tartottak nemrég annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a részvétel jövőre az EP-választáson. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (European Economic and Social Committee, EESC) tanácskozása három pont köré csoportosult:

  • Az EP-választásokat befolyásoló dezinformációs hatás
  • Mobilizálás: mi működik és mi nem?
  • Az EP-választások és a fiatalok

A szervezet igazgatója, egyben az EP kampányigazgatója, Philipp Schulmeister szerint nem elég, ha annyit mondanak, hogy „mindenki szavazzon!”, világosan el is kell magyarázni, ez miért fontos, és egy-egy szavazat milyen hatással lehet a mindennapokra. Technikailag az EP csak hat héttel a választás előtt indítja a lelkesítő kampányát, de a pártoké jóval hamarabb startol, sőt, igazából már elstartolt – nálunk például a kormányzó Fidesz nagygyűlésén is központi téma volt az EU, annak átalakítása és az EP-választás. 

Schulmeister véleménye is idevág, hiszen szerinte mára nemcsak egybeolvadtak a nemzeti és európai kérdések, de az EP-választás a 27 tagállam egyenkénti helyzetének is tükre.

Nagyobb lehet a részvétel a korábbinál az EP-választáson

Mindezek nyomán várják azt a korai elemzések, hogy nagy lesz a részvétel az EP-voksoláson, amit sok helyütt összekapcsolnak más választással, nálunk éppenséggel az önkormányzatival. Mindez növelheti a hajlandóságot, ami idehaza 29–44 százalék között mozgott az eddigi négy európai választáson.

Magyarországi részvétel az EP-választáson
 

Általánosságban is emelkedő a trend, hiszen a 27 tagállamból 25-ben növekszik a szavazási hajlandóság: a 2019-es voksolás előtti azonos időszakhoz képest most 6 százalékponttal állunk magasabban. Ciprus és Szlovákia a két kivétel, amelyek hagyományosan kerülik az EU-s kérdéseket – részben pont ezzel szembemenve rendezték a konferenciát Pozsonyban. Statisztikailag nagy potenciál rejlik a fiatalokban, akikhez a jövőben akár igazíthatják is az EP összetételét. 

Az EU lakosságából tavaly több mint 20 százalék volt a 18–35 év közöttiek hányada, az EP-ben viszont csak 6,6 százalék, 

ezért bevezetnének egy fiatalkvótát, hogy arányosabb legyen a képviseletük. Kivált, mert a mérések szerint az ifjak egyre aktívabbak politikai kérdésekben, és akár azt is eldönthetik, hogy merre tolódik el a hangsúly az EP-ben.

Több és nagyobb hatáskört szeretne az EU

Orbán Viktor miniszterelnök például jobboldali elmozdulásra számít, és e véleményével nincs egyedül. Az EP belső előrejelzései legalábbis azt mutatják, hogy a jelenlegi többség megtörhet, és az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, valamint a liberális Renew-csoportosulás nem lesz képes egyértelmű fölényre. 

Ezzel fordított arányban erősödhetnek viszont az Európai Konzervatívok és Reformisták, ahová az olasz Giorgia Meloni pártja, illetve a lengyel országgyűlési választásokon legjobban szereplő, ám koalíciós többségre feltehetőleg képtelen Jog és Igazságosság is tartozik, márpedig ők ellene vannak az átalakulási folyamatnak, amely pedig lendületbe jött.

The President Of The European Council, Charles Michel Meets Viktor Orban, Hungarian Prime Minister In Budapest
Charles Michel látogatása és tárgyalása Orbán Viktorral kuriózum is, meg nem is.
Fotó: NurPhoto via AFP

Az EP ugyanis elfogadta azt a jelentést, amely kéri az alapszerződések módosítását és a konvent összehívását, aminek kimondott célja, hogy hatékonyabb, másképpen föderalistább forma felé tolják el az EU-t. Számos témát kiemelnének a minősített többséget igénylők közül, és nagyobb befolyást igényelnek többek között a következőkben:

  • adózás
  • egészségügy
  • ipar
  • klímavédelem
  • külpolitika
  • védelem

Az átalakulásnak amolyan címkéje lehet, hogy az Európai Bizottságot átneveznék Végrehajtó Testületté, amelynek vezetőjét az EU elnökének hívnák, a bizottságokban pedig megszűnne az egy ország, egy biztos elve.

A malmok pedig nem is lassan őrölnek, mert a mi elnökségünkkel záruló trió első tagja, a jelenleg elnöklő Spanyolország Európa-ügyi államtitkára, Pascual Navarro Ríos bejelentette: ha időben megérkeznek a pontos és részletes javaslatok, akkor a december 12-i csúcson az EU Tanácsa el is fogadhatja, és továbbíthatja a csomagot.

Úgyhogy mire a magyar elnökség következik, máshogy festhet a táj – de mi egyebekben is különbözünk.

Fájdalmasan kevés európai látogatás Magyarországon

Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter úgy vélekedett, normál esetben nem kéne szenzációnak lennie, hogy az EU egyik vezető tisztségviselője a hazánkba látogat, ezúttal mégis érdekes, hogy Charles Michel tárgyalt többek között Orbán Viktorral is.

Az Európai Tanács elnöke nem büntetni vagy büntetéssel fenyegetni jött a magyarokat, mint ahogyan nem is az volt a célja, hogy látogatásával fordulatot demonstráljon a magyar kormány és az uniós intézmények közötti kapcsolatrendszerben

– vélte Navracsics Tibor. Kifejtette, hogy a látogatás az EU-s intézmények és a tagállami kormányok közötti egyeztetési sorozat megszokott módszere, amelyre „Magyarország esetében fájdalmasan kevésszer került sor ebben az európai belpolitikai ciklusban”.

Navracsics Tibor megjegyezte még, hogy a magyar kormányzat a visszatartott EU-s forrásokat illető tárgyalások végén jár, szakpolitikai szinten gyakorlatilag minden kérdés rendeződött, a közeledő EP-választás azonban erősen érezteti hatását az ország és az EU-s intézmények kapcsolatrendszerén is.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.