Átalakulhat az bizottsági rendszere, méghozzá a júniusban esedékes európai parlamenti (EP) választások előtt, hogy utána már az új felállásba tagozódjanak be a megválasztottak. Azaz mire 2024. július 1-jétől Magyarország tölti be a soros féléves elnökséget, máshogy festhet és működhet az EU.
Fotó: AFP
A kézen-közön már terjedő javaslat szerint a fő szakbizottságok számát húszról tizenötre vágnák meg, a témákat és hatásköröket is újraosztanák és -rendeznék, hogy jobban igazodjanak a kor követelményeihez. Az egyik fő gond ugyanis, hogy a hatályos szerkezetben egy-egy téma sokszor két bizottságot is érint, amelyek vagy egymás lábára lépnek, vagy pedig a bábák közt elvész a gyermek. Aztán vannak olyan területek is, amelyeknek momentán nincs is dedikált bizottságuk.
A világ megváltozott, akárcsak az európai törvényhozás, amely immár képtelen megbirkózni a bizottságokon és hatáskörökön átívelő feladatokkal
– mondta Alessandro Chiocchetti, az EP főtitkára, mielőtt összegezve közölte, hogy elavult a rendszer.
Hatásköri viták, EU-bővítés
Az állandó szakbizottságok és az al-/különbizottságok elnökeiből álló Bizottsági Elnökök Értekezlete felett elnöklő szociáldemokrata EP-képviselő, a német Bernd Lange azzal egészítette ki az eddigieket, hogy a törvényhozás jóval összetettebbé vált mostanra, ezért sem egyértelmű, hogy melyik bizottság miért felel, ez pedig bőven elég indok a felülvizsgálatra és módosításokra.
Az EU-s ügyekre szakosodott honlap, az Euractiv, illetve a Politico információi szerint a javaslat létrehozna például egy új mamutbizottságot a digitális ügyeknek, amelyek a legtöbb hatásköri vitát kiváltják. Az eddig albizottságként kezelt biztonság és védelem témája fő szakbizottsággá erősödne, és a fegyverkezés, valamint a külső befolyásolás kezelése is a hatáskörébe tartozna. Ugyanígy összevonnák a klíma és energia témáit, a nemzetközi kereskedelmet és a fejlesztést, illetve a nemzetközi kérdéseket és az EU bővítését.
Fotó: AFP
A remények szerint ezekkel a módosításokkal sok hatásköri vita kioltható lenne – de nem mindenki ilyen optimista.
Mi lenne például a migrációval?
A belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságot vezető zöld EP-képviselő, a német Anna Cavazzini szerint indokolt a változtatás, csak nem az eddig látott javaslat formájában, mert az szerinte csupán szépészeti beavatkozás lenne. Ráadásul ő azt is belelátja a javaslatba, hogy a hatáskörök és témák újraelosztásával meggyengítenének progresszívnak vélt bizottságokat, amelyek olyan témákkal foglalkoznak, mint a környezet, az emberi jogok és a migráció:
Szerintem a javaslatok némelyike politikailag motivált.
Hasonló húrokat pengetett az ugyancsak zöld EP-képviselő, a német Daniel Freund is, aki nem találja jó ötletnek, hogy például a költségvetési és a költségvetési ellenőrző bizottságot egybegyúrják, mert ez szerinte éppen attól venné el az időt, hogy szigorú szemmel vizsgálhassák, mire is költik el az EU pénzét.
Az értesülések szerint idén január óta majd hússzor tanácskoztak az illetékesek, hogy kidolgozzák az új struktúrát, amelyek ráadásul már jövőre, a 2024 júniusában esedékes EP-választással hatályossá válnának. A munkacsoportot vezető EP-elnök, a máltai Roberta Metsola szerint ezzel az angolszász parlamenti kultúra szerint járnának el, amely az előtt alkotja vagy változtatja meg a bizottsági szerkezetét, mielőtt az odakerülő politikusokat megválasztják, és nem fordítva.
A tervezetnek része az is, hogy megszabaduljanak olyan – Lange által érthetetlennek minősített – örökségektől is, amikor
két bizottság képes egy-egy bekezdésen összeveszni és kizárólagos fennhatóságot kiáltani.
A további finomítások után a javaslatcsomagot megfuttatják az EP hét fő politikai csoportosulásánál, és áprilisra szeretnék végleges formába önteni.
Nem ez az egyetlen változtatás, amely az európai munkát befolyásolhatja.
Lusta EP-reakció a Hamász támadására
Például van nagyobb ívű elképzelés is az EU átalakítására, de ennél a mostani munkaanyag reálisabb. Ebben szerepel az az elképzelés, hogy az EP-viták mozgalmasabbak legyenek, mert a jelenlegi értékelés szerint unalmasak, maguk a képviselők is kerülik, amikor csak lehet, nemhogy a sajtó lelkesen közvetítsen.
Fotó: AFP
A felpörgés érdekében újragondolnák az egy napra bezsúfolható témák és a felszólalási idők hosszát – ezáltal este tízkor mindenképp véget érne a munkanap, nem lenne több félálomban eltöltött éjjeli vita –, és jobban figyelnének arra, hogy ne tervezzenek be párhuzamos bizottsági üléseket vagy más egyeztetéseket, amelyek miatt kiürül a tanácsterem.
A holland EP-képviselő, Sophie In ”t Veld azt is számonkéri az EP-n, hogy rugalmasabban reagáljon a valóságra:
szerinte döbbenetes, hogy például a Hamász október 7-i támadása és a kiújuló izraeli–palesztin harcok dacára csak az október 17-re eleve betervezett tanácsnapján gyűlt össze a parlament.
„Nem az előre megtervezett naptárnak, hanem annak kellene a legfontosabbnak lennie, hogy az EP betöltse a demokratikus ellenőrző szerepét” – vélte In ’t Veld.
