késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A forint erősödése megnyithatta Matolcsyék útját a további kamatvágások felé
Tovább folytathatja a lazítást a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén, ahol a várakozások szerint 75 bázisponttal mérsékelheti az alapkamatot, 11,5 százalékra csökkentve. Erre Virág Barnabás alelnök már a múlt héten egyértelmű utalást tett, nem sok kétséget hagyott a következő időszak kamatdöntéseit illetően. A jegybanknak pedig meg is van a mozgástere a forint elmúlt hetekben tanúsított mozgása, a kedvező GDP- és inflációs adat fényében.
A jegybanki vezetés kommunikációja alapján úgy tűnik, hogy a következő két hónapban a 75 bázispontos csökkentés lesz az irányadó. Az, hogy az év végén 11 százalék körül alakulhat az alapkamat, összhangban van már az év eleji várakozásainkkal is, azaz a jegybank a kamatdöntéseivel összességében nem okoz nagyobb meglepetést
– hívta fel rá a figyelmet Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki emlékeztetett, hogy az októberi kamatdöntő ülésén az MNB azonban kisebb meglepetést okozott azzal, hogy a 25-50 pontos várakozásoknál bátrabbat, 75 bázispontos csökkentést hajtott végre. Amire válaszul a forint ugyan kismértékben gyengült, ám a gyengülés nem volt tartós.
Várakozása szerint az év végét 10,75 százalékos alapkamattal zárhatja a nemzeti bank. Ha tehát tartja ezt a tempót, akkor februárban lehet újra egy számjegyű az alapkamat.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az októberi egy számjegyű infláció is lehetővé teszi a további lazítást, ami másik oldalról a beruházások beindítása miatt szükséges. „Paradox módon ebben segíthet a kedvező harmadik negyedéves GDP-adat: azzal, hogy Magyarország kikerült a technikai recesszióból, kockázati megítélése is javult, ami segíti az árfolyamgyengülés elkerülését és így a lazítást” – magyarázta az elemző, aki szerint normális esetben a kedvezőbb gazdasági adat azt jelentené, hogy a jegybanknak hűtenie kell a gazdaságot, tehát szigorítani, de erről most természetesen nincs szó. A jegybanknak tehát e kettős célnak kell megfelelnie, e két, egymással ellentétes cél között kell lavíroznia: elsődleges célja az infláció letörése, amelyhez stabil forintárfolyam kell, viszont támogatnia kell a kormányzat gazdaságpolitikáját is, azaz a reálgazdasági hatásokat sem szabad figyelmen kívül hagynia.
A Feden és az EKB-n is múlik a további kamatvágások üteme
A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy jegybankok még nem kezdték el a lazítást, és a következő hónapokban nem is fogják. A Fed által meghatározott kamatsáv 5,25–5,5 százalék, azaz a magyar kamat ennél magasabb kell hogy legyen a kockázati prémium mértékével. A nagy jegybankok monetáris politikája tehát korlátok közé szorítja a magyar jegybankot is, nem lazíthat túlzottan gyors ütemben sem, hiszen annak több lenne a kára, mint a haszna – véli a Makronóm szakmai vezetője.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt emelte ki, hogy ugyan egy számjegyű lett az infláció októberben, továbbra is a korábbi szempontok alapján dönthet a jegybank. Elsődlegesen a beérkező inflációs adatok, emellett a nagy jegybankok (Fed és EKB) kamatpolitikája, a földgáz világpiaci ára, a forint árfolyam-volatilitása, illetve az általános nemzetközi befektetői hangulat és Magyarország kockázati megítélésnek alakulása alapján dönthet a jövőben is.
Akár tovább erősödhet a forint
Az elmúlt hónapban a forint erősödni tudott az euróval szemben – mintegy 10 forinttal kevesebbet kell fizetni egy euróért, mint korábban. Ebben egyaránt segítettek a Fed kamatemelési ciklusának lezárásával kapcsolatos piaci várakozások és a beérkező kedvező hazai adatok.
A következő időszakban már nem számítunk ekkora erősödésre: kismértékű felértékelődés nem kizárt, sőt, még az inflációs céllal is összhangban lenne, de 370 alatti árfolyamot tartósan nem várunk
– mondta Regős Gábor, hozzátéve, hogy gyengülés abban az esetben képzelhető el, ha valamilyen, a piac számára rossz hír érkezik: például az MNB túl gyorsan lazít, vagy az uniós források kapcsán fordul a helyzet negatívra. Azt nehéz lenne megmondani, hogy ekkor hol van a mélypont, de reméljük, hogy erre nem is lesz szükség – tette hozzá.
Varga Zoltán úgy látja, hogy az euró-forint árfolyamában a 372–385-ös zóna látszik bejárhatónak a következő időszakban, a volatilitás lecsökkent. Ugyanakkor szerinte a kamatelőny fokozatos olvadása inkább lassú forintgyengülést indokolna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.