A mobiltelefon valóságos aranybánya – csak közben szennyezőbb, mint a repülő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz összes jótékony és kártékony hatás tudatában, okosan kell haladnunk a digitális fejlesztéssel – összegzett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Business IT-konferencián, a Magyar Zene Házában tartott előadásában.
Előadása nyitányaként a Siemens egy 2018-as kutatását bemutatva emlékeztetett, hogy öt éve a fenntarthatóság még nem szerepelt a nagyvállalatokat szondázó kutatásokban, és ma sem jellemző, noha az Európai Uniónak és Magyarországnak is van digitalizációs stratégiája, amelynek elengedhetetlen része a fenntarthatóság.
Mennyi energia kell egy csip előállításához?
Eközben kimondott cél, hogy a digitális technológiák elterjedjenek, a képességek bővüljenek, ami nemcsak a magánszektor, hanem a kormányzat szándéka is. Mindehhez azonban energiára van szükség, amivel elérkeztünk a fenntarthatóság kérdéséhez, kivált, hogy az évszázad közepére már a tízmilliárd főt súrolja majd a Föld népessége.
2050-re négy emberből három városlakó lesz, ennek minden pozitívumával és negatívumával
– közölte Áder János. Ezt megtoldotta azzal, hogy a vízfogyasztás dupla, az energiafelhasználás tripla sebességgel nő, továbbá egy marék csip előállítása annyi energiába kerül, amennyibe néhány éve egy egész autóé. Ráadásul minél kisebb a csip, annál tisztább szilíciumra és tisztább vízre van szükség.
Végső soron az összes elektronikai eszközünknek van karbonlábnyoma, akár tudatában vagyunk, akár nem. Például a repülőgépekre környezetszennyezőként gondolunk, egy mobilra nem, noha arányában az utóbbi két és félszer környezetkárosítóbb.
Vannak kiváló magyar fejlesztések
Jó példaként hozta a koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztott olimpia érmeit, hiszen Tokióban ezeket elhasznált elektronikai eszközökből újrahasznosított anyagból készítették. Valóságos aranybányaként említette a mobilokat, mivel sok részük kinyerhető a telefon használati élettartama után is. Általánosságban is arra biztatott, hogy távolodjunk a „Dobd el!”-kultúrától, és keressük a második, harmadik élettartam lehetőségét.
Magyarországra szűrve hozott példákat a vízzel, a mezőgazdasággal és az élelmiszerekkel kapcsolatos hazai innovációkra.
Van például itthon mobil vízelemző rendszer; nehezen hozzáférhető helyeket monitorozó eszköz; illetve a vízből káros anyagokat eltávolító újítás is, amely kinyeri a hasznosítható, jó minőségű vizet.
Akad olyan energetikai fejlesztés, amely a jobb elosztást oldja meg; olyan, amely a tárolás időhosszában segít, ráadásul nagy mennyiségben és olcsón; és van mesterséges intelligenciával megtámogatott rendszer is. Az élelmiszereket nézve a gazdákat támogató digitális segítség; farmra optimalizált vállalatirányítási rendszer; valamint 48 órán belül komposztáló eszköz került a felsorolásba.
Áder János kiemelte azt is, hogy a háztartásokban elhasznált étolajat is be lehet gyűjteni, hogy aztán üzemanyag-adalék váljon belőle – azaz nemcsak az iparban, hanem a magánembereknél is tetten érhető és támogatandó az újrahasznosítás, a fenntarthatóság.
Felelősen kell digitalizálni!
Záró gondolataiban kifejtette, hogy a digitális tartalomfogyasztás és a képernyőnézés potenciálisan káros hatással van a kognitív képességekre, mert kevésbé mozgatja meg az agyat, mint az írott szövegek feldolgozása, kevésbé aktivizálja a képzelőerőt, mint a hagyományos könyvolvasás esetén.
Ennek kapcsán Áder János a klímaváltozás hatásait is felvillantva arra kérte a szektor szereplőit, hogy a fenntarthatóságra és optimális fejlődésre is gondolva emeljék a hazai digitalizáció szintjét.
Lemaradtak a kkv-inkVinnai Balázs, az IVSZ elnöke a megnyitó előadásában a hazai digitalizáció helyzetét ismertette. Előrebocsátotta, hogy a szakmabeliek túlzottan fontosnak tartják a technológia szerepét a világ változásaiban, és néha alulértékelik, mi az igazi üzleti lehetőség. Idézte az Európai Parlament előrejelzését, miszerint 2035-ig a mesterséges intelligencia 11–37 százalékkal növelheti az európai termelőképességet, ami jókora potenciál. „Mi sajnos lemaradtunk a kkv-k digitalizációjában” – mondta Vinnai Balázs, bemutatva, hogy a legutóbbi felmérés szerint e kategóriában hátulról a harmadikok vagyunk az EU-ban, alig 50 százalék feletti értékkel. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy az idei felsőoktatási felvételiken az első helyen IT-okatásra jelentkezők száma 31 százalékkal emelkedett, ezáltal a közeljövőben enyhülhet az informatikushiány. Hozzátette: a folyamatos tanulás és önképzés nélkül lehetetlenség alkalmazkodni az új korszakhoz, és az a gazdaság tud versenyképes maradni, amely képes integrálni a modern technológiát. |
