A túró rudi is – mint sok egyéb más – a Szovjetunióból érkezett hazánkba, de kivételes módon nem erőszakkal, Sztálin utasítására, hanem önszántából – írja a Duol.
Fotó: Túró Rudi / Facebook
Egy tejipari szakemberekből álló csapat vett részt egy moszkvai tanulmányúton – a szocialista tejipart tanulmányozták –, majd néhány évvel később azt vették a fejükbe, hogy egy új, furcsa termékkel állnak elő: édes, enyhén citromos túró, csokimázzal bevonva. 1954-ben Takó Imre, Ketting Ferenc és Borka Zsolt látta meg a túró rudi ősét, a szirok elnevezésű, túróvaj és zsír keverékéből készült, cukrozott és csokoládéval bevont, lágy állagú, kerek formájú édességet, amelyet akkor túrómignonnak neveztek el.
Ez alapján egy hazai ízvilágnak jobban megfelelő terméket terveztek, ebből lett a túró rudi.
Mint annyi másnak, a túró rudinak sem volt botránytól mentes a születése. A keresztapjaként is többeket emlegetnek, de tény, hogy végül is Klein Sándor matematikapedagógus, a pszichológiai tudományok doktora adta a nevet, valószínűleg a túró alapanyag és a rúd alakú forma miatt.
Viszont sokan „erkölcstelennek” minősítették az elnevezést, köztük a Hírlapkiadó Vállalat reklámcsoportjának a vezetője is, ezért az újságok egy ideig nem voltak hajlandók reklámozni a terméket.
Érkezett keletről, aztán bejárta az országot
Az 1954-es moszkvai látogatás óta elég sok idő telt el 1968-ig, amikor is a szovjet szabvány módosított változataként kezdték el gyártani az édességet először a Budapesti Tejipari Vállalatnál, azonban termelési nehézségek miatt hamar átkerült a Szabolcsi Tejipari Vállalathoz, ahol Nyíregyházán indult meg a próbaüzem, ám helyszűke miatt végül Mátészalkára vitték, a túróüzembe.
Mivel még az 1980-as években is csak három nap volt a termék szavatossága, így a fogyasztók kiszolgálását végül két gyártó látta el. A Szabolcsi Tejipari Vállalat marcali üzemének a nyugati országrész jutott, a keleti országrészt pedig a mátészalkai üzem terítette.
A rendszerváltás és a privatizáció a túró rudit sem kerülte el – idézte fel a Duol. Napjainkban a FrieslandCampina, a világ legnagyobb szövetkezeti tulajdonon alapuló tejipari óriása birtokolja a Pöttyös Túró Rudi névhasználatot (a FreislandCampina a Milli termékeket gyártja).
Még 2009-ben a Sole-Mizo vásárolta meg a Danone marcali üzletágát, és egyben a „Túró Rudi” védjegyoltalom egyik jogosultja is lett.
A „Pöttyös Túró Rudi” szóösszetétel védjegye továbbra is a FrieslandCampináé, míg a Sole-Mizóhoz egy védjegyoltalmi bejegyzés kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy más cég nem használhatja a „Túró Rudi” kifejezést a termékein.
Változó áfakulcsokat is belengetett az új tervezet – örülhetnek a túró rudi szerelmeseiBenyújtották az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az áfa, a jövedelemadó és a reklámadó kapcsán is fontos javaslatok születtek; a desszert jellegű sajtkészítmény áfakulcsa is kisebb lehet jövő évtől. |
