Új bekezdésekkel egészült ki az extraprofitadókról szóló kormányrendelet – derült ki a csütörtök esti Magyar Közlönyből.
Ebből az olvasható ki, hogy a gépjármű-üzemanyaggal kapcsolatos kiskereskedelmi tevékenységre az eddigiekhez képest eltérő adómértéket kell alkalmazni a 2024-ben kezdődő adóévben, tehát jövő januártól.
Hogyan változik a különadó az üzemanyagoknál?
Egészen tegnapig a kiskereskedelmi pótadó a következőképpen alakult. Ez egyébként 2024-ben is így marad.
- Az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék.
- Az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék.
- Az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék.
- Az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
Az adóalap a tevékenységből származó nettó árbevétel. Mindeddig tehát ennek alapján fizették a kiskereskedelmi pótadót a töltőállomások is. Csakhogy az újonnan megjelent kiegészítés arról rendelkezett, hogy kifejezetten a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben a fenti kulcsokhoz képest máshogyan kell megfizetni a pótadót, mégpedig így:
- Az adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék (ebben tehát nincs változás).
- Az 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék (ez tehát új mérték).
Mit jelent a gyakorlatban, hogy megváltozik az üzemanyagok különadója?
Ez első ránézésre azt jelenti a gyakorlatban, hogy azok a töltőállomás-üzemeltető cégek, amelyek éves nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, az eddigi 0,15 százalékos kulcs helyett 3 százalékkal adóznak januártól, ami látványos emelkedés.
Azonban összességében ez mégsem azt jelenti, hogy nőne az adóteher az üzemanyagpiac szereplőinél.
Mégpedig azért nem, mert a legnagyobb hálózatok, a Mol, a Shell, az OMW, az Orlen, amelyek a teljes üzemanyag-értékesítés mintegy 70-80 százalékát adják, bőven 100 milliárd forint nettó árbevétellel rendelkeznek. Így rájuk a korábbi szabályozás szerint 4,5 százalékos pótadó vonatkozott. Az új szabályozás viszont mindezt 3 százalékra csökkenti, vagyis harmadával enyhül a teher. Ez pedig végeredményben maga után vonhatja az üzemanyag fogyasztói árának mérséklődését is. Ez literenként néhány forintot jelenthet.
Felemás a helyzet azoknál, akiknél az éves nettó árbevétel 500 millió és 100 milliárd forint között alakul.
Nekik egyrészt hátrányos ugyan az adómérték növekedése, másrészt viszont jellemzően a nagy hálózatoktól vásárolják az üzemanyagot, amelyek viszont kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Így akár számukra is olcsóbban adhatják majd a benzint és a gázolajat. Forrásaink arra pedig külön felhívták a figyelmet, hogy versenypiaci szempontból kifejezetten üdvözlendő, hogy a korábbi négy kulcs helyett már csak kettő lesz érvényben a gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben.
Hogyan változik jövőre az üzemanyag ára?
A teljes képhez hozzátartozik, hogy ezzel együtt is jókora áremelkedés várható a magyar kutakon jövő januártól. Ennek oka a jövedékiadó változása, ami papíron bruttó 41 forintos emelkedést eredményezne literenként. Erről legutóbb éppen csütörtök este beszélt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató az ATV-ben. Azonban a kiskereskedelmi pótadó mostani egységesítése ezt némiképp akár még enyhítheti is.
Fordulóponthoz érkezik az energiaátmenetKözel a csúcs a fosszilis tüzelőanyagok keresletében, de ez még önmagában kevés. |
