„Bár számszerűsíteni egyelőre még nem lehet, de attól még tény, hogy ezáltal kevesebb szemét lesz az utcákon. Vagyis nem kell majd összegyűjteni, -söpörni annyi csikket, és káros anyagból sem jut annyi a környezetünkbe, mint ha eldobnánk őket. Nem beszélve arról, hogy ezáltal a csatornarendszerünket, ívóvízhálózatunkat is megóvhatjuk, ezeket a járulékos hasznokat pedig nem lehet forintosítani” – felelte a Világgazdaság kérdésére Kovács Márton II. kerületi alpolgármester a helyi önkormányzat és a Füstmentes.hu együttműködésével indított Csikkmentes 2. kerület elnevezésű program sajtóeseményén.
Fotó: Uniomedia
Súlyos milliókba kerülnek az eldobott cigicsikkek
A projekt célja, hogy felhívják a lakosság figyelmét a környezeti ártalmak redukálásának fontosságára, az eldobott cigarettacsikkek által okozott környezeti károkra, valamint a hulladékelhagyás csökkentését szolgáló fogyasztói magatartásra. A kampány részeként szemléletformáló gyűjtőedényeket helyeznek ki a kerület köztereire. Ezek felületét a szervezők a kezdeményezés üzeneteinek kommunikálására, illetve felhangosítására is használják. Az eseményen kiállított darabon például ez szerepelt:
Tudta, hogy évi 4,5 ezermilliárd csikk végzi az utcán világszerte?
A kérdésre válaszolni a cigarettavégek elhelyezésével lehet.
Mindeközben a tűzoltóságnak egy eldobott csikk súlyos milliókba kerülhet – erről Rozsos Zsolt, a Rózsadomb Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke beszélt. Hozzátette: „Egy erdőtűz nem tízperces feladat, sok esetben több mint egy napig eltartanak az oltási műveletek. Ez idő alatt
a járműveket általában menet közben kell tankolni, ennek a költsége pedig legalább 70-80 ezer forint.”
II. kerület: 85 ezer ember; 36 négyzetkilométer; 300-as esetszám
A II. kerületben mintegy 85 ezer ember lakik 36,34 négyzetkilométeren, ebből rengeteg a természetvédelmi terület. Rozsos elárulta, hogy önkéntes létükre nagyon magas riasztási számmal dolgoznak, idén megközelítőleg már 300-szor kellett kivonulniuk.
A példátlan számú erdőtűz harmadik éve okoz nagy környezeti és gazdasági károkat az Európai Unióban. Bár ezeknek a 96 százalékát emberi tevékenység okozta, a helyzetet súlyosbítja az éghajlatváltozás miatt megnövekedett tűzveszély.
Fotó: Uniomedia
Kétmillió magyar gyújt rá rendszeresen
A cigarettacsikkekben egyébként nem csupán a műanyag részecskék okozhatnak súlyos környezeti szennyezést, hanem az égése során keletkező hétezer vegyület is, amely ezáltal bekerül a levegőbe, vízbe, talajba. A részecskék közül 93-ról megállapította az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Magyarországon ma a legoptimistább becslések szerint is legalább kétmillióan gyújtanak rá rendszeresen, és 800 ezerre tehető azoknak a száma, akik szeretnének változtatni dohányzási szokásaikon, de a nikotinfüggőségük miatt nem képesek rá. A szakemberek ezúttal is megerősítették: a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha mégis, akkor döntsünk a leszokás mellett.
