Csípő- és térdprotézis: milliókba kerül magánúton, mégis többszörösére nőtt a magánkórházak forgalma
Tavaly a magánszülészetek, idén a magánfinanszírozásban végzett ortopédiai nagyműtétek helyzetét vizsgálja a TOP 30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben című kiadvány, amelynek idei kötetét jövő pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián, a Nagy Magánpraxisnapon mutatják be.
Fotó: Erdős Judit
Ez az a két terület a magánegészségügyben, amely óriási lendület kapott a Covid idején. Akkor a halogatható műtétek halasztása miatt óriási várólisták alakultak ki az ortopédiai nagyműtétekre, miközben a nagy fájdalommal élő betegek egyre nagyobb része, aki csak tehette, úgy döntött, hogy magánúton, akár sok millió forintos áron, de mielőbb megszabadul szenvedéseitől.
A csípő- és térdprotézis műtétekben ez az időszak igazi katalizátor volt, jelentős mértékben megugrott a magánegészségügyi szolgáltatók iránti kereslet
– összegezte Lengyel Lívia, a topkiadvány főszerkesztője, aki a Világgazdaságnak elmondta: a Covid előtti 2-4 százalékról mostanra 20 százalék fölé ugorhatott a magánegészségügyben végzett csípő- és térdprotézis műtétek aránya.
Noha a legolcsóbb helyen is 1,8 millió forintba kerül a sebész, a protézis és a műtét utáni benntartózkodás minden költségét magában foglaló szolgáltatás díja, ami azonban nem tartalmazza a kivizsgálás költségét, egyre többen döntenek úgy, hogy saját zsebből fizetik a számlát.
A magánegészségügyi topkiadvány által végzett felmérés szerint
a betegek 40 százalékának a fejében megfordult, hogy magánklinikán végezteti el a műtétet az állami ellátás akadályai miatt,
de anyagi okokból csak közel minden negyedik válaszadónak volt erre lehetősége. A műtétet indokló diagnózistól átlagosan 2,5-3 év telik el, mire a páciensek döntenek a beavatkozás elvégeztetéséről. A műtéti helyszín választásánál az ortopéd sebész személye a leginkább befolyásoló tényező, a magánkórházat választók 88 százaléka először az operációt elvégző orvosról dönt. A válaszadók 60 százaléka olyan ortopédorvost választott, aki magánkórházban érhető el, 63 százalékuknak pedig más beteg ajánlotta az adott sebészt.
Egyre kevesebben fizetnek zsebből a magánrendelőkbenEltűnt a magánegészségügy piacának egy része, a visszaesést a legtöbb szolgáltató érzi, az esetszámok tizedével csökkentek. Jellemzően a saját zsebből fizető páciensek tűntek el, vagy vándoroltak át az egészségpénztárakhoz, hogy az adójóváírással optimalizálják költésüket. A halasztható műtéteket halasztják, és stagnált a magánellátásban végzett daganatos műtétek száma, de terhesgondozásra nem járnak kevesebben magánrendelőkbe. |
A legdrágább magánintézményben jelenleg körülbelül 4 millió forintot kérnek az egyedileg páciensre gyártott csípőprotézisért. A csípő- és térdprotéziseket a magánszolgáltatók jellemzően külföldről rendelik meg pácienseik számára, legyen szó a legolcsóbb, vagy a legdrágább típusról.
A tavaly augusztustól felpörgött infláció és megsokszorozódott energiaárak, az összességében megemelkedett költségek miatt
a magánegészségügyi szolgáltatások díja átlagosan 20 százalékkal, de sok tétel még nagyobb mértékben, akár 30 százalékkal is megdrágult egyetlen év alatt
– összegezte Lengyel Lívia.
Vidéken a 30 ezer forintot nem nagyon haladja meg az első orvosi vizsgálatok tarifája. A budapesti szakorvosi díjak inkább 30 és 50 ezer között mozognak, de van olyan top szereplő, aki igyekszik a lélektaninak gondolt 30 ezer forint alatt tartani árait, még ha ez az üzleti eredmény rovására is megy. A különbségek hatalmasak, vannak ugyanis vidéken akár 8 ezer forintos szakorvosi díjak is.
Az egészségügyi turizmus belföldön is létező jelenség, mindenekelőtt a magánszülészetekre jellemző,
ahová a nők 10 százaléka több mint 100 kilométeres távolságból indul Budapestre szülni – idézte fel a tavalyi kiadványban górcső alá vett területről szerzett egyik beszédes információt a főszerkesztő.
Fotó: Erdős Judit
A drasztikusan eltérő, akár sok százezer forintos díjkülönbségek azonban más területeken is komoly keresletet generálnak a vidéki piaci szereplők irányába, tavaly például egy kelet-magyarországi fekvőbeteg ellátó árulta el a kiadványban, hogy a jelentősen alacsonyabb árak miatt nagy távolságról is érkeznek páciensek plasztikai, valamint kisebb nagyobb sebészeti műtétekre, ortopédiai beavatkozásokra.
A magánegészségügy Magyarországon kiegészítő és helyettesítő szerepet tölt be az állami egészségügy mellett, de az áremelkedések, az infláció miatt egyre többen maradnak kívül a magánorvosi rendelők küszöbén.
Soha ennyire nem volt érezhető a magánegészségügyben, hogy a hó végére elfogy a betegek pénze
– szögezte le Lengyel Lívia. A lemorzsolódás, a visszaeső időpontfoglalási számok, a lefoglalt időpontra nem megjelenő betegek új kihívások elé állítják a szektort. Az anyagi okokból halogatott beavatkozások pedig később éreztetik majd hatásukat, amikor súlyosabb állapotban kerülnek orvoshoz a páciensek.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
