Óriási bajban lehetnek azok a megyei jogú városok, amelyek politikai okokból nem használták fel a Modern Városok Program (MVP) forrásait. Mint ismert, a Magyar Közlönyben a múlt héten megjelent jogszabályok értelmében Modern Városok Programot a kormány a megváltozott gazdasági helyzet miatt megszünteti, és arra kötelezi az érintett településeket, hogy azokat az összegeket, amelyeket ugyan megkaptak előlegként, de 2015 óta, vagyis a program fennállása óta nem tudták elkölteni, fizessék vissza az államnak.
Nagyon eltérő azonban, hogy ki mekkora összeggel tartozik az államnak. Míg Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András szerint a városnak nincsen visszafizetési kötelezettsége, hiszen szinte valamennyi folyamatban lévő fejlesztése befejeződik időben,
addig nagy bajban lehet Szeged, Érd és Eger is, ahol úgy ültek évekig a milliárdokon, hogy egy kapavágás sem történt.
Ezeken a településeken még a közbeszerzések kiírása is problémákba ütközött.
Se iparterület fejlesztés, se négysávos út
Korábban írtunk róla, hogy Szegeden szinte semmi nem valósult meg az MVP-ből. Orbán Viktor miniszterelnök és Botka László polgármester még 2017-ben állapodott meg a dél-alföldi megyeszékhely programjáról: a 157 milliárdos keretösszegű program tartalmazta többek között a 47-es út négysávosítását, egy új, vegyes forgalmú Tisza-híd megépítését, a Belvárosi híd rekonstrukcióját, valamint a rakpartok komplex megújítását. Ez utóbbin kívül azonban nyomát sem láttuk annak a közbeszerzési értesítőben, hogy bármennyire is haladt volna az egyes programelemekkel a városháza. De ennél is nagyobb probléma, hogy a 200 hektáros ipari park megvalósítása sem volt fontos valamiért a városvezetésnek. Talán a BYD érkezése lendíthet ezen valamennyit.
Valahol már pontosan tudják, hogy mennyit kell kipengetni
Hétmilliárd forint fel nem használt forrást kell visszafizetnie Érdnek, számos program el se kezdődött
– közölte Aradszki András, Érd és térsége országgyűlési képviselője, aki rámutatott, hogy a 70 ezres agglomerációs településnek összesen 77 milliárd forint állt rendelkezésre a program keretében, amelyből infrastrukturális és intézményi fejlesztések sora megvalósult szűk évtized alatt. Ugyanakkor a 2019 óta regnáló városvezetés több programelem esetében egy lépést sem tett, ezek között említette az Ófalu és a Minaret környékének turisztikai fejlesztését, amelyre hiába kapott több milliárd forintot a város évekkel korábban, a polgármester nem érezte szükségét a beruházások elindításának.
A Heol emlékeztet, hogy Egernek például az M25-ös gyorsforgalmi utat, egy intermodális csomópontot, az egri vár állagmegóvását és turisztikai célú fejlesztését, a déli ipari park rendezését, valamint egy uszodakomplexumot ígért a miniszterelnök 2015. áprilisi látogatásán. Mindebből egyedül a gyorsforgalmi, ami megépült, illetve hozzáfogtak a vár felújításához, amire még 2023-ban is több milliárd forint lett betervezve a költségvetésbe. Az uszodának viszont se híre, se hamva, pedig 10,7 milliárd forint lett elkülönítve, tehát vélhetően ennyit kell visszautalnia az államnak is.
Több mint kétezermilliárd forint ment a legnagyobb városok fejlesztésére
Az MVP 2015-ben indult útjára, a miniszterelnök 23 megyei jogú várossal kötött megállapodása értelmében tételes projektlista tartalmazta az egyes települések fejlesztéseit. A nyolc év alatt összesen 2353 milliárd forintot osztottak ki, többek között ebből a keretből valósult meg a debreceni Csokonai Színház felújítása, a miskolci Y híd vagy a hamarosan átadásra kerülő székesfehérvári multifunkcionális csarnok.
Nincs minden veszve
Bár a jogszabály alapján a Miniszterelnökség és a megyei jogú városok közötti támogatási jogviszony megszűnik, de a a kormány egyúttal megbízta Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy a megállapodásokat vizsgálja felül, majd az áttekintés után osztályozza az egyes projekteket, és annak alapján döntsön a folytatásról. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet tételesen felsorolja, hogy mely projekteknek fellegzett be, és melyek folytatódhatnak pozitív döntés esetén. Ezek közé esik a debreceni reptér, illetve az egri vár fejlesztése is, tehát ha a költségvetés keretei engedik, akkor folytatódhatnak a különböző programelemek az Építési és Közlekedési Minisztérium égisze alatt.
