Ha nem is térünk vissza a Covid előtt látott gazdasági aktivitáshoz, de egy érezhető növekedés ebből még kijöhet jövőre – mondta a Világgazdaság makrogazdasági sorozata, a Bruttó legújabb adásában Nagy János, az Erste Bank elemzője, akivel helyreállásáról beszélgettünk, miután a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a harmadik negyedéves GDP-adatokat, és amelyek szerint egy év után véget ért a technikai Magyarországon.
A közgazdász várakozása szerint egy kiegyensúlyozottabb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság a következő hónapokban, az ipar már a negyedik negyedévben stagnálhat, amivel párhuzamosan a GDP-bővülés is pozitív lehet. Annak ellenére, hogy már szeptemberben emelkedhettek a reálbérek (november 23-án közli a KSH az adatokat – szerk.) a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás helyreállása terén fordulat szerinte csak jövő év elején következhet be a béremeléseknek köszönhetően.
Szerinte kérdéses a kamatstop kivezetése, ami érdemben befolyásolhatja a reálbérek növekedésének pozitív hatásait, illetve a kamatkörnyezet normalizációja, bár hitelezés terén nem vár érdemi felpattanást. Viszont a működtőke-beruházások termőre fordulása már inkább segítheti a növekedés, közte a termelésbe éppen bekapcsolódó iváncsai akkumulátorgyár, amihez „nem kell nagyító, hogy a hatásait észrevegyük.”
Ezeket figyelembe véve az idei 0,5 százalékos recesszió után 2024-ben 3 százalékkal nőhet a hazai gazdaság kibocsátása az Erste elemzője szerint.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a külső környezet korántsem kedvező, hiába indult újra a kínai növekedés, ebből szinte semmit nem érez a német gazdaság és az ipar, ami egyébként már a Covid-járvány előtt azzal szembesült, nincs kereslet a termékei iránt.
Már a járvány előtt repedezett ez a történet, a német ipar lejtmenetben van
– hangsúlyozta Nagy János, aki szerint 2018 óta láthatóak a német gazdaság gondjai. Mint mondta, kifulladt az a növekedési modell, ami az orosz olcsó nyersanyagra és a kínai felvevőpiacra épült.
Ami idehaza a keleti nyitást illeti, szerinte annak eredményessége leginkább a külföldi működőtőke-beruházások terén érhető tetten, ami már csak a diverzifikáció miatt sem utolsó szempont. Szerinte az, hogy több irányból érkezik működőtőke, több lábon állást jelent, ami hozzájárul ahhoz is, hogy miközben a német ipar szenved, addig ugyanez nem mondható el a magyar és a régiós versenytársakról sem.
