Miután az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot, az EY hétfői közleményében hívta fel a figyelmet a legfontosabb változásokra.
A tanácsadó cég tájékoztatása idézi a Vékási Tamást, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy jelentős változásokat hoz a következő adóév, melyek megismerése a hazai cég- és pénzügyi vezetők elemi érdeke. A szakértő szerint az új lehetőségek kihasználása a cégek versenyképességét is befolyásolja.
A közlemény az új kedvezmények közül a K+F adókedvezményt emeli ki, de felhívja a figyelmet arra is, hogy bár az energiahatékonysági adókedvezmény megduplázódik (maximálisan 30 millió eurónak megfelelő forintig), annak feltételei szigorodnak. Ugyancsak nő a hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény is, mely a beruházás helyszínétől függően 24,75-49,5 millió eurót tehet ki.
Az ágazati adókról szólva a reklámadó 2024. december 31-ig felfüggesztve marad. Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése, így 2024. január 1-jétől a hírközlési vezetékek kikerülnek az hatálya alól, majd 2025. január 1-jétől megszűnik a közműadó-kötelezettség.
A kiskereskedelmi adó viszont velünk marad, miközben megjelenik a 12 hónapbál rövidebb tört adóév esetében az arányosítás.
Jövőre már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az áfabevallások tervezetét is elkészíti és kiajánlja a rendelkezésére álló adatok felhasználásával, így már háromféle módon lehet majd teljesíteni az áfabevallást. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-áfa kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Fontos változás az is, hogy 2024. január 1-jétől hatályát veszti az amerikai–magyar adóegyezmény, de a nemzetközi együttműködésekben lesznek más változások is. Jövőre már automatikus lesz a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információcsere Georgiával, Ruandával és Ukrajnával is, de több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is.
A globális tisztán belföldi vállalatcsoportokat is érinthet az EY szerint, azonban csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót. Az intézkedéstől 96,5 milliárd forintnyi bevételt remél a kormány.
Mindemellett számos egyéb változásra is lehet számítani, így változnak a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény és nem utolsósorban érdemi változás történhet a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában is.
