November 23. van, máig kellett volna rendeznie a vitás kérdéseket az Európai Bizottságnak és a magyar kormányzatnak, hogy a 2024. őszi félévtől is zavartalan legyen a részvételük az Erasmus Plusz oktatási csereprogramban a hazai modellváltó egyetemek diákjainak. (Az állami fenntartásban lévő intézményeket és diákjaikat nem érinti a bonyodalom.) Megegyezésnek azonban egyelőre nyoma sincs, úgyhogy érdemes áttekinteni a helyzetet, amely egyfelől változatlan, másfelől az elmúló határidő miatt nagyon is más.
Fotó: Gorodenkoff
A november 23-i dátum az Erasmus Plusz ügyeit itthon felügyelő Tempus Közalapítványtól (TKA) származik, amely a július 14-i és az augusztus 25-i közleményében is ezt a napot jelölte meg határként, aztán Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter is e dátumra hivatkozott „munkahatáridőként”.
A szervezet a nyáron bírálta el a hazai egyetemek pályázatait a 2024. június 30. utáni támogatási időszakra, 1820 milliárd forint értékű pénzügyi támogatást osztva ki.
Ám amíg az állami tulajdonban és kezelésben álló 29 egyetem pályázatait „élesben” bírálhatta el – majd nekiláthatott a papírmunkának és az utalásnak is –, addig a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) által üzemeltetett 21 intézmény esetén csak feltételes jóváhagyást adhatott.
Az utóbbinak az oka, hogy 2022. december 15. óta él az Európai Tanács végrehajtási határozata, amely megtiltotta a szerződéskötést az ilyen egyetemekkel, mert nem tartja átláthatónak a működésüket. Ezért összegzett így a TKA: „A feltételes támogatói döntés azt jelenti, hogy bármelyik pályázóval akkor történhet meg a támogatási szerződés aláírása, ha erre az Európai Bizottság 2023. november 23-ig engedélyt ad a Tempus Közalapítványnak.”
De nem adott.
A bizottság nem meri felvállalni a döntést
A nyár végétől mostanáig ívelő szakasz az augusztusi szabadságolásokkal, őszi tárgyalásokkal és változó hangulatú, a két oldalról általában ellentétes tartalmú nyilatkozatokkal telt. Hazai oldalról Navracsics Tibor, valamint az augusztus óta már európai uniós ügyekért felelős miniszter, Bóka János kommentálta az ügy alakulását, Brüsszelből pedig leginkább a költségvetésért és igazgatásért felelős biztos, az osztrák Johannes Hahn.
Fotó: Facebook / Bóka János
A hazai álláspont, hogy tulajdonképpen minden kérdésre választ adott a kormányzat, tehát politikai döntést kell hozni, az pedig egy szinttel feljebb várható. Erre az álláspontra helyezkedett Navracsics Tibor is a hétvégi Fidesz-kongresszuson a Hír TV-nek adott interjújában, amelyben így fogalmazott:
Egyre közelebb állunk egy olyan állomáshoz, ahol már politikai döntésre van szükség, és a bizottság ezt nem meri felvállalni: azt, hogy konkrétan megállapodjon Magyarországgal, mert fél az Európai Parlamenttől.
Hozzátette: „Olyan politikai többségről van szó, amely a volt kommunistákból, a zöldekből, a liberálisokból és a szocialistákból áll, és nyilvánvalóan nem akar velünk megállapodni.”
Magyarország sokat tett – de nem eleget
Ezek után az Európai Parlament keddi vitáján Johannes Hahn mellett a belga Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is elégedetlenül nyilatkozott – ráadásul nemcsak az Erasmushoz kötődő, hanem sok más tételről is, amelyek az útjában állnak a visszatartott EU-s források feloldásának. Reynders például az mondta:
az Európai Bizottság nem folyósíthat semmiféle forrást Magyarországnak mindaddig, amíg a magyar kormány minden követelményt nem teljesített,
illetve a hiányosságokat nem orvosolta. Hahn ehhez annyit tett hozzá, hogy szerinte is történtek pozitív lépések, de nem elégségesek, ezért „továbbra is él a tanács tiltása, hogy új jogi kötelezettségvállalás jöjjön létre a közhasznú alapítványokkal bármely európai program végrehajtására, ugyanis összeférhetetlenség kockázata áll fenn a vezetésüket illetően”.
Fotó: MTI / Ronald Wittek
Hahn tájékoztatása szerint a bizottságnak december 15-ig kell elfogadnia a helyzetértékelést arról, hogy Magyarország részben vagy egészben megoldotta-e a problémákat, majd több további lépés megtétele után lehetősége van arra, hogy a megszorításokat törölje.
Ez tehát új dátum lehet, ezért kerestük a Tempus Közalapítványt is néhány kérdéssel – például a határidők esetleges rugalmasságáról –, ám mostanáig nem kaptunk választ.
Navracsics Tibor viszont rekontrázott a keddi EP-ülésre.
Fenyeget-e az Európai Parlament?
A területfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) záró konferenciáján az elmúlt időszak projektjeinek értékelésén túl elmondta:
Haladhatnak kicsit vontatottan a tárgyalások a bizottsággal, találkozhatunk újabb és újabb, néha kifejezetten ideológiai és politikai indíttatású ellenérvekkel, de abban bízom, hogy meg fogunk tudni állapodni – rajtunk nem múlik.
Kifejezte reményét is, hogy „a bizottság sem enged azon politikai fenyegetéseknek, amik az Európai Parlamentből jönnek, és valóban a szakmaiságot, az eredményeket és a felkészültséget nézi majd”.
Mindezek nyomán tehát az állami fenntartásban álló egyetemek (például az ELTE) továbbra is háborítatlanul tervezhetnek 2024 második félévétől is – amikor egyébként Magyarország lesz az Tanácsának soros féléves elnöke –, a KEKVA-sok ösztöndíjait pedig a magyar költségvetés állja 1,8 milliárd forintért.
