Nemzetbiztonsági szerepet tölt be a magyar élelmiszeripar és kereskedelem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jelenlegi, kihívásokkal teli időszakban a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar, valamint kereskedelem nemcsak stratégiai ágazattá vált, hanem nemzetbiztonsági szerepet is betölt – mondta Nagy István agrárminiszter a 19. Európai Kereskedelem Napja rendezvényen kedden, Budapesten. A tárcavezető kifejtette, hogy a pandémia, a háború és az energiaválság rávilágított, milyen sérülékenyek valójában a globális kereskedelmi ellátási láncok.
Egyre nagyobb szerepet kap a fenntarthatóság, a környezeti, ökológiai hatások csökkentése, miközben átalakulnak a vásárlói szokások. A változás az élelmiszeriparban a leginkább szembetűnő, az élelmiszer-vásárlásnál is a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont, ugyanakkor a fogyasztók továbbra is árérzékenyek.
Nagy István hangsúlyozta: le kell számolni azzal a tévhittel, hogy a külföldi import áruk hosszú távon olcsók maradnak. Csak addig maradnak azok, amíg felesleget vezetnek le, és ameddig a hazai konkurencia megszűnik.
Nagy István szerint a magyar áruk megbízhatósága és minősége mellett a fenntarthatósági szempontok, illetve a rövid ellátási láncok is a belföldön előállított termékek mellett szólnak, ezeket a forgalmazóknak is előnyben kell részesíteniük. Kiemelte: megkerülhetetlen, hogy az infláció fokozatos csökkenésével párhuzamosan a kereskedelempolitika proaktív üzemmódra váltson.
A kormány célja a hazai élelmiszeripar fejlesztése, amelyre ebben az uniós finanszírozási ciklusban 750 milliárd forintot fordít.
Ezt a célt szolgálja az Élelmiszeripar Bajnokai Program, amely támogatja a közepes és nagyvállalatok beépülését az ellátási láncokba, amely által csökkenthető az import és növelhető a magyar termékek kivitele. Október végéig az élelmiszeripari beszállítók 300-500 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhettek technológiaváltásra, összesen hatmilliárd forint értékben.
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke arról beszélt, hogy rendkívüli kihívást jelentett a gazdaság és a kereskedelem szektor számára a 2023-as év. A szervezet tavasszal elfogadott ötéves stratégiájában a vállalkozói szektor érdekképviselete mellett aktívabb, támogatói szerepre törekszik. Ezt szolgálja a cégek adminisztratív terheit könnyítő VOSZport szofvter elindítása, valamint energiahatékonysági és ESG-tanácsadás.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Európai Unióban a kereskedelmi szektorban 26 millióan dolgoznak, Magyarországon mintegy félmillióan.
A kereskedelem az uniós GDP 8 százalékát teszi ki átlagosan, míg Magyarországon nagyobb súlyt, 11-12 százalékot képvisel. A szektor a legnagyobb adó-, járulék- és áfabefizető.
A fogyasztási adókra épülő gazdaságstratégiai rendszer, mint a magyar, azzal a veszéllyel jár, hogy ha csökken a fogyasztás, akkor jelentősen csökkennek az államháztartás bevételei – fűzte hozzá.
A kereskedelmi szektor előtt álló kihívások között említette a feszes munkaerőpiacot, amely automatizációval és robotizációval enyhíthető, valamint a mesterséges intelligencia térnyerését, a változó fogyasztói szokásokat és a szabályozói környezet változását. Példaként az Európai Unió ESG irányelveinek gyakorlatba ültetését hozta, amely a multinacionális cégek beszállítói számára a jogszabályok életbe lépése előtt már piaci kényszer lesz. Elmondta, hogy a KAVOSZ, a VOSZ és az MKIK támogatásával igyekszik segíteni a cégeket az új fenntarthatósági kritériumok kidolgozásában.
A jövő évi minimálbérrel összefüggésben jelezte, hogy a cégvezetők átlagosan 10 százalékos béremeléssel kalkulálnak 2024-re.
