Kikerültünk a recesszióból, ám nem dőlhetünk hátra, nem hirdethetünk túl korán győzelmet az felett – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke a friss kamatdöntést részletezve: az MNB monetáris tanácsa 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot.
Fotó: Kurucz Árpád
Mint ismert, a jegybank monetáris tanácsa október után ma délután ismét 75 bázisponttal 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot, a piac pedig arra számít, hogy decemberben is megismétlődik a 75 bázispontos csökkenés.
Visszatért a gazdasági növekedés
Virág Barnabás kifejtette, hogy a monetáris tanács körültekintően, adatvezérelt módon, az inflációs pályát befolyásoló tényezők és a kockázati környezet alakulása függvényében dönt. A makrogazdasági folyamatok trendszerű javulást mutatnak: az infláció egy számjegyű, és a külső egyensúlyi pozíció tovább javul.
A folyó fizetési mérleg egyenlege ismét többlettel zárt, és a jövőben a korábban vártnál is nagyobb mértékben javulhat. Mindezek nyomán az előző kamatdöntés óta a kockázatvállalási hajlandóság is javult, akárcsak a nemzetközi befektetői hangulat, habár a világpolitikai kockázatok nem múltak el, és óvatosságra intenek.
A régiós mezőnybe kerülhet a magyar infláció
Helyzetelemzésében az MNB alelnöke részletezte, hogy a 9,9 inflációs érték jelenleg is magasabb a célértéknél, ugyanakkor a trend egyértelmű, az irány jó – a dezinflációs pálya a közelmúltban egyre meredekebbé vált, és ugyanez folytatódhat a közeljövőben is.
Az év végéig el fog tűnni a magyar infláció elől az a kitétel, hogy a régió legnagyobbja
– jelentette ki Virág Barnabás. Ezt a pénteki prognózisa megismétlésével indokolta: ha az olajárak a jelenlegi szinten maradnak, véleménye szerint akár 7 százalék alá is süllyedhet a hazai infláció.
A monetáris politikáról szólva Virág elmondta: a kamatfolyosó alsó és felső széle is 75 bázisponttal mérséklődik. A sarokkövek változatlanok: erős dezinflációs folyamat látható, ezt pedig jövőre is folytatni kell, ugyanakkor a külső tényezők miatt indokolt az óvatosság. A központi bank alelnöke úgy véli, az alapkamat 11 százalék alá kerülhet 2023 végére, 2024 februárjára pedig egy számjegyűvé válhat.
A bérnövekedést nem áremelésből kéne finanszírozni
A nominális termelékenységnövekedés 8-9 százalék körül lehet – mondta Virág Barnabás a és a garantált bérminimum kapcsán. Hozzátette: a vállalkozások a profittöbbletükből és nem áremelésből finanszírozhatják a bérnövekedést, azaz nem kellene hatással lenniük az inflációs adatokra.
Hasonló szemszögből tárgyalta a hulladékgazdálkodási díjakat, amelyeknek a visszaváltási lehetőség miatt ugyancsak nem kellene növelniük a megélhetési költségeket – ezt mutatják legalábbis az MNB belső statisztikai előrejelzései, ugyanakkor az (utólagos) igazságot majd a KSH mondja ki.
Infláció a kiterjesztett gyártói felelősségből következhet, ennek hatása azonban kisebb lesz, mint azt jelenleg a sajtó sokszor állítja
– mondta Virág Barnabás, aki zárásként a pozitív reálkamatra tért ki. Ennek alakulása alakulása szerinte három tényező függvénye:
- dezinflációs pálya
- külső, globális befektetői hangulat, kockázatvállalási hajlandóság
- magyar gazdaság kockázati megítélése
Véleménye szerint ezeknek a hatásoknak az időbelisége nehezen felmérhető, ugyanakkor a pozitív hazai reálkamatra szükség van ahhoz, hogy a dezinfláció 2024-ben folytatódhasson.
Virág Barnabás a Budapesti Értéktőzsde vezetője leszVirág Barnabás tegnap azzal került a hírekbe, hogy a visszahívott Patai Mihály helyére őt javasolta a jegybank a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatósága tagjának és az igazgatóság elnökének. Az igazgatóság a közgyűlést 2023. december 21-én 13 órára hívta össze, határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést azonos napirenddel és azonos helyszínen 2024. január 3-án 13 órára hirdették meg. Mivel az MNB a BÉT részvényeinek több mint 80 százalékával rendelkezik, a szavazás végeredménye borítékolható. |
