Alaposan felforgathatja a helyi munkaerőpiacot a BYD gyár megjelenése Szeged térségében. Mint ismert, a Tesla riválisának tartott, szintén elektromos autókat gyártó kínai vállalat közvetlenül karácsony előtt jelentette be, hogy a Csongrád-Csanád vármegyei székhelyén építi fel első európai üzemét, ahol nem csupán az összeszerelés, hanem gyártás teljes vertikuma jelen lesz.

An employee works on a new energy vehicle assembly line at a BYD factory in Huaian in China's eastern Jiangsu province on July 6, 2020. (Photo by AFP) / China OUT
Fotó: AFP

Mindez jó hír Szeged számára, hiszen a várost eddig elkerülték a befektetők , legalábbis a helyi iparűzési bevételei alapján, ugyanakkor feladja a leckét a cégnek és a munkaerő-toborzó irodáknak, hogy megtalálják a még fellelhető munkaerőt, ha igazak azok a hírek, hogy a kínaiaknak több ezer dolgozóra lesz szükségük.

Amit biztosan nem Csongrád-Csanádban fognak megtalálni: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2023 harmadik negyedévében a vármegyében mindössze 2,1 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami nemcsak az egyik legjobb munkaerőpiaci adat Magyarországon, hanem kvázi teljes foglalkoztatottságnak felel meg, tehát innen bevonni munkaerőt a gyár működésébe szinte lehetetlen lesz.

Viszont ugyanez már nem mondható el a szomszédos Békésről, ami holtversenyben Szabolcs-Szatmár-Bereggel országosan a legrosszabb foglalkoztatottsági mutatóval rendelkezik, a 9,1 százalékos munkanélküliségi ráta másik oldalról viszont jókora potenciális munkarő-tartalékot takar. Illetve ott lehet még megoldásként Bács-Kiskun vármegye szegényebb déli része, továbbá Szerbia északi, magyar lakta területei. Utóbbi mellett szól, hogy kifejezetten közel van a határ, Magyarkanizsa például majd 30 km-rel van közelebb, mint Szegedtől 60 km-re fekvő békés vármegyei Orosháza, bár a határátkelés egyáltalán nem zökkenőmentős, lévén schengeni határról van szó.

Mindenesetre az biztos, hogy a munkaerő utaztatását valahogy meg kell oldania a vállalatnak ahhoz, ne kelljen tömegesen bevonnia vendégmunkásokat, és ami egyébként még érdeke is lehet a cégnek.

Valószínűleg még mindig olcsóbb buszoztatnia több száz vagy ezer munkást helyben 70-80 km-es távolságról, mint a világ másik végéről ha ideiglenesen is ideköltöztetni olyanokat, akiknek a foglalkoztatása a lakhatás, az ellátás és mindenféle egyéb költség biztosítása miatt akár 30 százalékkal többe kerülhet, mint egy magyar munkavállalóé.

Mindez pedig a kormány céljaival is egyezkedik, ahogy korábban írtunk róla, az idegenrendészeti szabályok szigorításával még a korábbiaknál is nehezebb lesz hazánkban külföldi állampolgárokat foglalkoztatni, akik csak akkor jöhetnek, ha nincs elérhető magyar munkavállaló az adott állás betöltésére. Mivel Szegeden még szóba jöhetnek a határon túl élő magyarok is, így csak a sor legvégén lehetnek a vendégmunkások.

Ettől függetlenül kínaiakkal így is fognak találkozni a helyiek, mivel a kínai munkavállalók fogják betanítani a magyarokat, ugyanakkor a helyzet kezelésében az bizonyosan segíteni fog, hogy a szegedi gyár felépülését illetően teljes politikai konszenzus van és ahogy Botka László polgármester is kiemelte, hogy nem a sokakban félelmet keltő akkumulátorokat, hanem elektromos autókat fognak az üzemben összeszerelni.