Ezt is megértük: már nem Magyarországon a legmagasabb az infláció az EU-ban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNovemberben már nem Magyarországon mérte a legmagasabb inflációt az Eurostat: az unió statisztikai hivatala szerint az EU-ban használatos harmonizált fogyasztói árindex (HCIP-infláció) Csehországban 8 százalékos volt, míg idehaza 7,7 százalék (a KSH adatai 7,9 százalékos).
A hazai infláció nagy utat járt be az elmúlt másfél évben, tavaly júniusban még a harmadik legalacsonyabb volt a kelet-közép-európai térségben, amikor a balti országokban már 20 százalék fölött volt, az őszi hónapokra fordult a kocka, és fokozatosan átvette a vezető helyet, amelyet egy évig meg is tartott.
Ezzel együtt továbbra is kitart az inflációs vasfüggöny, amelyre tavaly júliusban hívtuk fel a figyelmet: az unió keleti tagállamaiban még mindig jóval nagyobb a pénzromlás, mint nyugaton.
A cseh és magyar adat után novemberben a harmadik helyre Románia és Szlovákia futott be, mindkét országban 6,9 százalék volt az infláció, majd következett Lengyelország, ahol 6,3 százalékos drágulást mért az Eurostat. Mindenesetre beigazolódott a korábbi feltételezésünk, miszerint az év végére az inflációs olló összezárult a magyar és régiós viszonylatban. Főleg, ha decemberben tovább csökken a magyar index, amely a mostani várakozások szerint közelebb lehet a 6 százalékhoz, mint a 7-hez.
Ami a nyugati országokat illeti, Belgiumban éves alapon deflációt regisztráltak, Dániában 0,3 százalék, Olaszországban pedig 0,6 százalék volt a pénzromlás mértéke.
