Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével szerdán megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A testületben a jövőben egy helyre összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, jogkörei kibővültek a korábbi Növekedési és Versenyképességi Kabinethez tartozó területekkel, így a kabinet összességében 66 felelősségi körre vonatkozóan rendelkezik döntési jogkörrel.

nagy marton_LUS_9049
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kabineten keresztül ügydöntő jogkörrel rendelkezik a kormányon belül,

többek között az adópolitika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, valamint a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért viselt felelősségi körökbe tartozó előterjesztésekhez és jelentésekhez kapcsolódó kérdések területein.

A Gazdasági Kabinet állandó tagjai az elnökséget ellátó gazdaságfejlesztési miniszter mellett: 

  • az agrárminiszter, az energiaügyi miniszter, az építési és közlekedési miniszter,
  • a kultúráért és innovációért felelős miniszter, 
  • a külgazdasági és külügyminiszter, 
  • a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, 
  • a területfejlesztési miniszter, 
  • valamint a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek,
  • és a miniszterelnök politikai igazgatója.

A közlemény szerint az ülés napirendi pontjai között a kabinet megtárgyalta a jogkörébe tartozó előterjesztéseket, melyek többek közt a kkv-k és a megerősítését, valamint az infrastruktúra fejlesztését célozták. Ezek között szerepelt a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram folytatása, közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztési beruházások megvalósítása.

A kabinet elsődleges funkciója, hogy segítse a miniszterelnök és a kormány munkáját. Szerepe koordinatív is, amelyben összehangolja a nemzetgazdasági és ágazati célokat, hatásokat a kormányzati és társadalmi érdekekkel annak érdekében, hogy minél erőteljesebben fejlődjön és növekedjen a magyar gazdaság.

A helyreállításához, a gazdaság dinamikus növekedéséhez az óvatossági motívum oldódására, a fogyasztás és a beruházások növekedésére, valamint az aktivitási ráta további növelésére van szükség olvasható a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében.