Tovább élhetnek a súlyos tüdőrákosok Magyarországon
Világviszonylatban a tüdőrák a vezető daganatos halálok a nők és a férfiak körében is, jellemzően azért, mert a betegek kétharmadát előrehaladott stádiumban ismerik fel, de a modern terápiák, mindenekelőtt az immár első körben alkalmazott immunonkológiai kezelések áttörést hoztak a gyógyításban.
Fotó: Shutterstock
Biztató eredményekről számolt be a tüdőrákos betegek kezelésében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság és a Pharma Hungary Kft. (MSD) legfrissebb közös kutatását összegezve mai budapesti tájékoztatóján Kiss Zoltán (MSD), a kutatást végző munkacsoport vezetője, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK címzetes egyetemi docense, és Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója, a tanulmány egyik társszerzője.
Mint elhangzott, az immunonkológiai terápiának köszönhetően
egy évtized alatt duplájára, 14,4 százalékról 28,6 százalékra nőtt a későn diagnosztizált, modern terápiával kezelt tüdőrákos, adenokarcinómás betegek hároméves túlélési esélye.
Magyarországon 65 év a tüdőrákban megbetegedők átlagéletkora, évente mintegy 10 ezer új beteget és 8,5-9 ezer halálozást regisztrálnak.
A 2017 óta Magyarországon is alkalmazott, 2019 óta első vonalban elérhető immunonkológiai kezelés nagy áttörést hozott, amiről hivatalos, komplex kutatási adatok tanúskodnak.
Még mindig sok a diagnosztizálatlan betegHazánk egyik legfontosabb népegészségügyi kihívása a tüdőrák, amelynek a kezeléséhez az ellátórendszer megfelelő, az orvosok szaktudása is nemzetközi szintű, de sok beteget későn vagy sosem diagnosztizálnak, ezért nincs esélye a gyógyulásra. |
Az immunonkológiai kezelés bevezetése előtt a későn, súlyos állapotban, jellemzően áttétes daganatokkal diagnosztizált betegeket nagyon nehéz volt a rendkívül rövid, kemoterápiával is átlagosan 11 hónapos életkilátásokról tájékoztatni. A modern diagnosztika és terápiák megjelenése azonban egyre kedvezőbb életkilátásokat és egyre jobb életminőséget biztosít még a későn felfedezett betegségek esetében is.
Az időben, korai stádiumban felismert betegeknél műtéti és kombinált terápiákkal a teljes gyógyulást is el lehet elérni,
a késői stádiumban diagnosztizáltaknál pedig krónikus betegséggé szelídíthető a tüdőrák a fejlett diagnosztikával és kezelésekkel
– összegezték az áttörést jelentő immunterápia hatásosságát a kutatók.
Magyarország nem ráknagyhatalom, hanem egészségügyiadatbázis-nagyhatalom,
ahol centralizáltan, hosszú időre szólóan, az egész országra kiterjedő, törvényesen kutatható adatokkal lehet feltárni és követni a betegutakat és eredményességi mutatókat – mondta Kiss Zoltán. Az immunonkológiai terápia bevezetése előtti és utáni időszakot is feltáró, 2011-től végzett kutatás ezen az egészségügyi adatvagyonon alapul.
Az immunonkológiai kezelésA modern kezelés lényege, hogy a kemoterápiától eltérő módon, a betegek saját immunrendszerét ösztönzik arra, hogy legyőzze a daganatos sejteket. |
Egyértelművé vált, hogy nagymértékben javult e nagyon sérülékeny betegcsoport túlélési esélye. Ma már egy kanadai és egy magyar, későn felismert tüdőrákos beteg ugyanolyan eséllyel élheti meg a diagnózistól számított harmadik év végét, vagyis
a magyar szakellátás, ha ilyen kezelésre kerülhet, ugyanolyan jó, mint a nyugati országokban
– mondta Kiss Zoltán, a kutatást végző munkacsoport vezetője.
2021-re a magyarországi tüdőrákos betegek több mint harmadának elérhetővé vált az immunonkológiai kezelés,
az új terápiákhoz való hozzáférés javulásával megnövekedett a betegek túlélési esélye. A modern terápiában minden olyan beteg részesülhet, akinek állapota és kísérő betegségei ezt lehetővé teszik, a kezelést teljes mértékben és minden beteg számára finanszírozza az állam a Nemzeti Egészségbiztosító Alapkezelő, a NEAK által.
Az immunonkológiai kezelést az érintett, súlyosbeteg-populáció egyharmadánál tudták alkalmazni a vizsgálati időszakban, ami az egész vizsgált tüdőrákos populáció túlélési esélyeit javította.
Fotó: Shutterstock
További igazi nagy áttörést a mortalitás csökkentésében a prevenció, a dohányzás csökkentése, a légszennyezés, a környezeti tényezők javulása, az alacsony dózisú CT-vizsgálat bevezetése jelenthet. A HeLP3.2 nevű vizsgálatsorozat eredményeit nemzetközi tudományos fórumokon is publikálták, hiszen hitelesen tükrözi a modern kezelések rendkívüli hatásosságát.
A prevenció jelentőségéről Kiss Zoltán elmondta, hogy a dohányzásellenes kampányok hatása már mérhető, csökkenni kezdett a tüdőrák előfordulása 2 százalékkal a teljes népesség, és 3 százalékkal a férfiak körében. Megállt a korábbi évtizedek női betegszámának emelkedése is, a nagyon hosszú távú prevenciós programok fontosak, a dohányzáshoz kapcsolódó hatása más daganatok statisztikájának javulásában is látszik már.
Túlélés években
A kutatás szerint azoknak a betegeknek a hároméves túlélési esélye, akiknek a tüdőrákos megbetegedését 2011-ben és 2012-ben a késői szakaszban (az úgynevezett IIIB vagy IV. stádiumban) diagnosztizálták, 14,5 százalékos volt. Vagyis
tízből kevesebb mint ketten éltek még legalább három évig a diagnózis felállítása után az adenokarcinómás betegek részére akkoriban elérhető kezelések alkalmazása mellett.
A 2017 és 2018 között diagnosztizált, késői stádiumú, adenokarcinómás alcsoportba tartozó tüdőrákos betegek túlélési esélye nagymértékben megnövekedett, 22,5 százalék lett, amikor a modern immunonkológiai kezelés már másodvonalban elérhetővé vált, és 2019-ben, amikor már elsőként választható készítménnyé tette a NEAK, meghaladta a 28 százalékot is.
