A fogyasztóvédelmi békéltető testület immár 25 éve a fogyasztók érdekében tevékenykedik. Feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából az egyezség létrehozását a felek között.
Fotó: Shutterstock
Ha ez nem vezet eredményre, akkor az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors és költségkímélő érvényesítése érdekében.
Vármegyei helyett regionális testületek
Ez idáig vármegyénként szerveződtek a békéltető testületek, jövő évtől regionális központok lesznek. Így például Miskolc székhellyel működik majd a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Békéltető Testület, és illetékessége Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére, Heves vármegyére és Nógrád vármegyére terjed ki. Ez azt jelenti, hogy az ezekben a vármegyékben élő fogyasztók a Miskolcon működő békéltető testületet kereshetik meg panaszaikkal. A jelenlegi húsz helyett nyolc regionális békéltető testületi központ lesz.
2024. január elsejétől jelentősen erősödnek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek, egyszersmind az eljárást kezdeményező fogyasztók jogosultságai a bepanaszolt vállalkozásokkal szemben.
Bár a békéltető testületi eljárás jelenleg is számos – jellemzően együttműködést igénylő – kötelezettséget ír elő a vállalkozások számára, az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XX. törvény által bevezetett új szabályok deklaráltan azt célozzák, hogy meghatározott értékhatár alatt az ügyben döntés születhessen.
Kötelezővé válik a határozat kétszázezer forint alatt
Az első és talán legfontosabb változás, hogy 200 ezer forint alatti igénynél a korábbi ajánlás helyett kötelező érvényű határozatot hoznak a békéltető testületek a vállalkozók számára – részletezi a Panaszakadémia, azaz a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének blogja, ahol a pénztártól való távozás után is lehet reklamálni.
Fotó: Shutterstock
A fogyasztóvédelmi törvény januári változásával tehát a békéltető testületek alávetési nyilatkozat nélkül is kötelezést tartalmazó határozatot hozhatnak a vállalkozásokkal szemben. (Az alávetési nyilatkozat a vállalkozó jegyzőkönyvezett nyilatkozata, amelyben vállalja, hogy a békéltető testület eljárásának, egyezség hiányában a határozatnak aláveti magát.)
Feltétel, hogy a fogyasztói kérelem megalapozott legyen, és az érvényesíteni kívánt kárigény ne haladja meg a 200 ezer forintot.
Ez a fogyasztó számára azt jelenti, hogy ha a vállalkozás nem teljesíti a határozatot, a fogyasztó kérheti a bíróságtól, hogy a kötelezést végrehajtási záradékkal lássák el.
A 200 ezer forintos összeghatárt a fogyasztóvédelmi törvény határozza meg, ezen összeg feletti igénynél marad az ajánlás. Ha a fogyasztó igénye ennél magasabb és megalapozott, januártól is csak ajánlást tartalmazó határozatot lehet hozni, ha a vállalkozás nem tesz alávetési nyilatkozatot. Ennek végrehajtása továbbra sem lesz kötelező, és ha a vállalkozás az ajánlásban foglaltakat nem teljesíti, a végrehajtását sem lehet kezdeményezni. Az ajánlás nem teljesítésének jogkövetkezménye változatlanul annyi lesz, hogy a vállalkozás felkerül az „ajánlást nem teljesítő vállalkozások” feketelistájára.
Személyes helyett online meghallgatás
A másik fontos változás, hogy 2024-től fő szabály szerint online járnak el a békéltető testületek, a vállalkozásoknak pedig biztosítaniuk kell a meghallgatásokon az online részvételt.
Januártól személyes meghallgatást csak akkor tartanak a békéltetésben, ha azt a fogyasztó a kérelmében vagy az eljárás megindítása előtti nyilatkoztatáskor kéri.
Az egyes vármegyeszékhelyeken azonban továbbra is sor kerülhet személyes meghallgatásra a fogyasztó választása szerint. Emellett bővülnek a személyes meghallgatási helyek a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban, így a korábbi 20 helyett 27 helyen lesz biztosított a személyes meghallgatás.
