Bő egy éve indított piacelemzést a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) annak részletes feltárására, hogy az élelmiszerek, a ruházati termékek, a vegyipari termékek és a kozmetikumok körében milyen környezetvédelmi (zöld) állításokat alkalmaznak a vállalkozások. 

Beautiful,Young,Woman,Shopping,In,A,Bulk,Food,Store.,The
A reklámokban megjelenő állítások nagy része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig környezeti terhelésük döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza.
Fotó: Shutterstock

A vizsgálattal a nemzeti versenyhatóságnak kettős célja volt. Egyrészt, felmérni, hogy milyen mértékben befolyásolják ezen zöldállítások a fogyasztók vásárlási szándékait. Másrészt, hogy mennyire elterjedtek ezek az üzenetek a különböző kommunikációs csatornákban, és a vállalkozások hogyan igazolják őket.

Sok fogyasztó nem érti a zavaros zöldüzeneteket  

„Sok piaci szereplő márkaépítésre használja, miközben a fogyasztók jelentős része nem érti a zavaros zöldüzeneteket” – állítja kutatása alapján a versenyhivatal. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetek a reklámokban kevésbé gyakoriak, leginkább a honlapokon, illetve a termékek csomagolásain jelennek meg. A reklámokban megjelenő állítások nagy része a termékek csomagolóanyagához kapcsolódik, pedig környezeti terhelésük döntő részét jellemzően nem a csomagolás okozza.

A kutatás arra is rávilágít, hogy 

a zöldállítások körében a fenntartható márkaarculat építése nagy hangsúlyt kap: sok volt az imázshirdetés, a fenntartható tartalommal kiadott reklámok mintegy 40 százaléka kizárólag a környezettudatos márkakép építésére fókuszált.

Gyorsellenőrzés a weboldalakon

Az átfogó piacelemzés részeként a versenyhatóság 2023 elején 60 hazai weboldal kommunikációját tekintette át egy átfogó gyorsellenőrzés keretében. Az elemzés során a szakértői feltárták, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. „Számos vállalkozás úgynevezett bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a zöldműködését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer0” – hangsúlyozza a GVH közleményében.

Recycling,Products,Concept.,Organic,Cotton,Recycling,Cloth.,Zero,Waste,Materials.
Több, szakmai körökben közismert, szigorú feltételek meglétét jelző logót találhatnak a fogyasztók a termékeken, ám gyakran nem tudják őket beazonosítani.
Fotó: Shutterstock

A piacelemzés keretében végzett kutatások eredményeként, illetve a nemzetközi tapasztalatok szerint a GVH több javaslatot is megfogalmazott. Ezek egy része a piaci szereplőknek szól, a többi a jogalkotó számára nyújt tanácsokat.

A vállalkozások számára megfogalmazott főbb javaslatok:

  • A környezetvédelemhez és fenntarthatósághoz kötődő tájékoztatásaik kialakítása előtt a vállalkozások értsék meg és térképezzék fel, hogy termékeik előállítása, fogyasztása során milyen környezetterhelések keletkeznek.
  • A vállalkozások és termékeik valós környezeti terhelésének ismeretében érdemes meghatározni, hogy milyen környezetvédelemhez kötődő fejlesztéssel, beruházással, módosítással érhető el a legnagyobb pozitív környezeti hatás.
  • A vállalkozások fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez kötődő kommunikációjában azoknak a tevékenységeknek kell megjelenniük, amelyekkel a legnagyobb hatás érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Az alkalmazott állításnak, logónak, címkének megalapozottnak és igazolhatónak kell lennie, és ezt a fogyasztók számára elérhetővé kell tenni.
  • Mindenképpen kerülendők a rosszul megfogalmazott, túlságosan általános vagy általánosítható, homályos állítások.

A jogalkotó számára megfogalmazott főbb javaslatok:

  • A környezetkímélőbb termékek kereslete felé való eltolódás érdekében a fogyasztók hiteles információkkal való ellátásának elősegítése elengedhetetlen. Ennek érdekében a GVH szakértői javasolják egy fenntarthatósággal és környezetterheléssel kapcsolatos, többszintes, államilag szabályozott jelölőrendszer kialakítását. 
  • A kialakított minősítési és jelölési rendszerhez érdemes fogyasztói edukációs kampányokat is társítani, felhívva a fogyasztók figyelmét a rendszerre, annak előnyeire, ösztönözve figyelembevételüket a fogyasztói ügyleti döntésekben.