Az Ahluwalia nevű brit márka februári divatbemutatóján megjelentek azok – a Microsoft és az EON szoftvercég együttműködésében megvalósuló – okos ruhacímkék, amelyek nem a szokásos, kivágásra ítélt „jegyzetfüzetek”, hanem QR-kódot tartalmazó információhordozók. Ha a telefonunkkal beolvassuk a kódot, az adott ruhadarab gyártási metódusáról, ápolásáról, az esetleges korábbi tulajdonosáról kaphatunk adatokat. Sőt, a tervezés kreatív folyamatába is betekinthetünk, megtudhatjuk, hogy a dizájner, Priya Ahluwalia milyen zenét hallgatott, miközben kitalálta a terméket, amit a kezünkben tartunk.

Woman,Scanning,A,Qr,Code,,With,Her,Smart,Phone,,From
Fotó: Shutterstock

Jó néhány luxusmárka, mint a Prada, a Coach vagy a Ralph Lauren tervezi vagy már be is vezette a digitális címkét – egyrészt a fenntarthatóság, másrészt a technológiai fejlődés miatt. 

De az Amazon Style, amely tavaly nyitotta meg első fizikai üzletét Kaliforniában, szintén QR-címkékkel látta el a ruháit, amelyek inkább a méretezésről és a termékek vásárlói értékeléséről szólnak, mintsem a gyártási folyamatokról.

Garment QR Code
A QR code is sewn into the label of a garment from Ralph Lauren, providing care instructions via a phone camera scan, Lafayette, California, February 17, 2022. Photo courtesy Tech Trends. (Photo by Gado/Getty Images)
Fotó: Getty Images

A divat a legkörnyezetszennyezőbb iparágak közé tartozik, a globális szennyvíz 20 százalékát és az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékát termeli. Évente 92 millió tonna textil kerül a hulladéklerakókba, és a becslések szerint 2030-ra ez a szám évi 134 millióra emelkedik. Az elmúlt években felerősödött a törekvés arra vonatkozóan, hogy ezen a téren változás legyen.

Szilágyi-Csüllög Mónika, a Budapesti Metropolitan Egyetem Fenntartható divatmárka-menedzsment képzés szakvezetője korábban a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy 

a körforgásos gazdaság elve szerint már a tervezés pillanatában tudni kellene, mi lesz mondjuk egy farmernadrágból, ha már nem működhet farmernadrágként. 

A változás részben ott kezdődhetne, hogy a leendő divattervezők az egyetemi oktatás során találkoznak ezzel a kérdéssel, és a válaszaik is megfogalmazódnak rá. Magyarországon is dolgoznak olyan dizájnerek – például Vetlényi Alma, Tomcsányi Dóri –, akik a zero waste elve szerint alkotnak, és fenntartható alapanyagokkal, szabászati hulladék nélkül működtetik a vállalkozásukat. A másik lényeges momentum – véli a szakember – a fenntartható divat pontos, nemzetközileg elfogadott definiálása és szigorú központi szabályozása lenne, enélkül nem várható komolyabb változás a divatiparban.

A fashioncégek úgy hiszik, hogy az olyan technológiák, mint a digitális címke, hatékony lépések lehetnek a környezettudatos ruhák felé.

A címkék egyfajta útlevélként működnének, teljes körű áttekintést nyújtva a termékről, és a javítást, az újhasznosítást, a bérbeadást, a viszonteladást támogatnák, amelyek a legkörnyezetbarátabb lehetőségek a divat esetén – a virágzó használtruha-piac 2027-re várhatóan 350 milliárd dolláros üzletté növi ki magát. 

Az EON egy Instant Resale programot is fejleszt, amelyen keresztül a felhasználók beolvashatnák a ruháik digitális azonosítóját, ezáltal azonnal továbbértékesíthetnék azt. 

A startup jelenleg a francia Chloé luxusmárkával és a Vestiaire Collective viszonteladói oldallal dolgozik a kezdeményezés megvalósításán. A cég szerint az okoscímkéket olyan újonnan megjelenő technológiákkal is össze lehetne kötni, mint a digitális ruhásszekrény, a videojáték- és metaverzum-alkalmazások vagy az