A magyar adózásnak alig van párja a világon

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kutatásai szerint a tőkét terhelő adók a legkárosabbak a gazdasági növekedésre nézve, és  a munkát terhelő adók torzítják leginkább a gazdasági döntéseket. A fogyasztási adók esetében ugyanakkor ez kevésbé jellemző. A Tax Foundation (adópolitikával foglalkozó vezető amerikai kutatóintézet) 2023-ra vonatkozó úgynevezett nemzetközi adó-versenyképességi indexe alapján közölt listát – immár tizedik éve – Észtország vezeti, második helyen Lettország áll. 

A rangsor végén Kolumbia és Olaszország végzett – tette közzé elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Magyarország a 38 vizsgált ország közül a 11. helyet foglalja el, ami világviszonylatban kedvezőnek számít. A visegrádi országok között egyedül Csehország teljesített jobban (az 5. helyen), ugyanakkor mind Szlovákiát (12. hely), mind Lengyelországot (33. hely) megelőzzük a rangsorban, ahogy több más európai államot is (Ausztriát, Németországot, Svédországot). 

Szoros kapcsolatban a gazdaság teljesítményével

Egy gazdaság adórendszere nagymértékben meghatározza az ország nemzetközi teljesítményét. A jól strukturált adórendszer az adófizetők számára könnyen betartható, és elősegítheti a gazdasági fejlődést, miközben elegendő bevételt biztosít a kormány céljainak megvalósításához. Ezzel szemben a rosszul strukturált adórendszerek költségesek lehetnek, torzíthatják a gazdasági döntéshozatalt és árthatnak a gazdaságoknak.

Ennek tükrében feltehetjük a kérdést, hogy létezik-e optimális adópolitika. A nemzetközi szakirodalom szerint igen: a tőkét, a munkát és a fogyasztást terhelő adók megfelelő arányban kialakított elegye. 

– fogalmaz az Oeconomus Alapítvány írása.

A tőkét terhelő adók magas szintje nem szerencsés, mert a vállalkozások az alacsonyabb adókulccsal rendelkező országokat keresik, hogy maximalizálják az adózás utáni megtérülési rátájukat. 

Emellett a magas marginális adókulcsok akadályozhatják a hazai beruházásokat. Ugyanakkor a fogyasztásra kivetett adók (Magyarországon az áfa) előnye, hogy nem torzítják a gazdasági szereplők megtakarítási és beruházási döntéseit, illetve általában viszonylag alacsony adminisztrációs költséggel járnak. Hasonlóan kicsi a növekedést torzító hatása az ingatlanvagyonra kivetett adóknak is – sorolja a a szakértői összefoglaló.

Hazánk esetében a magas áfakulcs szúr szemet

Talán nem meglepő, hogy Magyarország kapcsán elsőként azt emeli ki a Tax Foundation, hogy az OECD-országok között a legalacsonyabb a társasági kulcsa (9 százalékos, míg az OECD átlagos kombinált társaságiadó-kulcsa 2023-ban 23,6 százalékos volt). Továbbá a magyar adórendszer erősségének tartják az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót is. Ugyanakkor kritikával illetik a magas, 27 százalékos áfakulcsot, mint az adórendszer hátrányát az (OECD-országok közül a legmagasabb), holott ez segített csökkenteni a munkát terhelő adókat. Továbbá nehezményezik, hogy Magyarország adót vet ki a hagyatékokra, az ingatlanátruházásokra, a pénzügyi tranzakciókra és a banki eszközökre. 

Mi változott a magyar adórendszerben? – veti fel az elemzés. 2008-ról 2021-re csökkent a munkát terhelő adók súlya és jelentősen nőtt a fogyasztási és forgalmi típusú adók (áfa, jövedéki adók) aránya az adórendszeren belül Magyarországon. Ezzel szemben az EU-ban kismértékben nőtt mindkét adónem súlya. 

Magyarországon emellett a munkát terhelő adók csökkentésével, egyszerűsítésével és a könnyebb adóadminisztrációval is ösztönzik a munkavállalást (egykulcsos adórendszer, családi adókedvezmények, szja-bevallás egyszerűsítése).

A digitális ügyintézés is sokat fejlődött

A munkáltatók, vállalkozások adózása is egyszerűsödött idehaza az elmúlt években, például a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összevonása (egyúttal az adókulcs mérséklése) segítette a vállalkozások adóadminisztrációját, csökkentette költségét. Továbbá a tőkét terhelő adónak a teljes adóbevételen belüli aránya 0,2 százalékról 0,1 százalékra csökkent 2021-re; ami elősegíti a tőke szabad áramlását – fogalmaz a Oeconomus Alapítvány jelentése. Majd külön kiemeli: 

Itt gondolhatunk az online pénztárgéprendszer bevezetésére, az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerre (EKÁER) és az online számlázás bevezetésére is. A felsorolt intézkedések hatására az adóbeszedés hatékonysága is javult idehaza.